Századok – 1868
Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor levele Alvinczy Péter kassai refor. paphoz 224
•m a mi nemzetünknek sem sípolt volna, mint azoknak. Itt ha ki azt objiciálja, hogy nem jött volna bé országunkba a német, de Mansfeld után kénszerittetett jönni : nem igaz, mert Mansfeld oly lassan jött, hogy néhány várasokat, várakat megszállván útjában, megvett, bol 6, hol több napokat is mulatott ; kit ha persequálni és profligálni kivánt, az orra előtt lévén, könnyen végbe vihette volna, humanitus loquendo, mert mindenestől is tizezereu nem volt Mansfeld, amazok pedig admínns 40 ezeren voltak , a mint magok erős hittel assecurálták. De hogy ugyancsak országunk occupálására való intentuma volt, abból bizonyosodik meg, bogy valamikor Mansfeld valahol subsistált : Yolstain is azontúl megállott ; mely gonosz szándékjokat én igen előre bizonyosan értvén, noha tudtam és experiáltam a magunk nemzetének miu. den természetét, szokását, de conscientiám sérelmével hazám veszedelmét nem akartam én is ugy nézni, mint Rákóczy uramék : hanem a mint lehetett, igyekeztem az Istennek segítségéből obviálni, és elfordítani nemzetünkről a veszedelmet ; melyre magam elégtelenségét tudván, kénszeríttettem azoknál segítséget Bzerezni oltalmunkra, a kiknél lelhettem. De mikoron úgyis a szép alkalmatosságat a nemes és úri statusok sokképen felkeresett tanácskozásokból való practicájokkal, és némelyeknek az ellenséggel való colludálások miatt elvesztettük, és elő nem mehettünk dolgunkban, a győzedelernmel miattok nem élhettünk, az idő is elrekesztvén a hadakozástól : a mely conditiók szerént transigáltam, nem a jóakarat, sem nemzetünkhez való idegenségem, hanem a nagy kénytelenség cselekedtette velem, kiváltképpen a törökön persáktól esett nagy clades miatt, egynehány rendbéli levelei érkezvén császártól a vezérnek, kikben a némettel való békességet serio demandálta. Mit tudtam egyebet cselekedni ? mert nállain nélkül is a török qualemqunque pacem látván hogy akar concludálni : considerálván állapatomat, mellém jött német segítségnek két része meghalván, a generálisok is közülök kihalván, fizetetlonek, ruhátlanok a télhez, fegyvertelenek lévén, és nagy-sokan császárhoz igyekezvén közzülök deficiálni, magunk hadainak állapatjok abban levén, a mint feljebb előszámláltuk : uekiiuk ugy tetszett, s most is ugy tetszik, jobb volt megtartanom nemzetünket szabadságnál, relígióinál az előbbeni végezések szerint (azokból keveset remittálnom), hogy-17* i