Századok – 1868

Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor levele Alvinczy Péter kassai refor. paphoz 224

230 hoznom, hogy értse kegyelmed, hogy az a követség csinált hi telt nálam az urak sok esedezéseknek, és szegény S z m e s к á 1 követsége ') s az kegyelmed biztatása bátorított, az magyarnemzetnek akkori veszedelmes állapatjában való segítségére in persona hogy menjek. Az mint hogy minden rettegtető, megtörténhető s fejünkre árvízképpen omolható félelmes gondolatimat meggyőzvén, magamnak egy chategoricus resolutiót vévén, személyemet, életemet, fejedelemségemet, nemzetemet koczkára és az szerencsének állhatatlan és változó kereke forgása alá bocsátván, magamat az hatalmas Istennek kegyelmes gondviselése és atyai oltalma alá bizváu : az magam kicsiny seregével és értékecskémmel megindulék segítségekre ; nem úgy mint had szo" kott járni, hanem ahoz képpest posta-képp érkeztem kegyelmetekhez, és akkor in ferventi, az mint mellettem kezdettek vala fogni minden rendek, az dolgot ha úgy bátor csak két esztendeig continuálják vala is, nagy reménységem lehetett volna az Úristenben, hogy az németnek nehéz igája alól az egész magyar nemzet felmenekedik, és minden állapatja restituáltatik : mert az mint kegyelmed maga jól tudja, egy ember-halál nélkül Dunán innét való erősségek magokat megadák, magok nemzetével nem akarván vér-hullás által tusakodni. Az koronát is annyi és olyan egybe-szokott, tanult, régi praesidium ellen is az felséges Isten, az ő nagy hatalmát és egyszersmind ehez az néphez való irgalmasságát megmutatván, mind olyan erős viadal által is, 40 avagy 50 vitéz szolgáimnak halála által kezünkben adta vala, 2800 németben 300 nem maradván. Az derék ármádája is császárnak mely szégyennel, mennyi kárral kényszerítteték általfutni előttünk az bécsi hidakon, nyilván constál ; mely victoriákra nézve engemet (azt hiszem, Isten hire nélkül) mindjárt koronázni akar vala az ország ; de félvén mégis azoktól, melyeket oda feljebb recenseálék, nem mérém felvenni, nem is akarám, akarván várakozni mégis tovább az elkezdett dolgoknak eventusira. De mi következik csakhamar, nagy véletlenül, csudálkozásra méltó, és minden nemzetnek abból való tanulásra egy aczélttikör helyett lehet : mert az nagy fervor nagy hirtelen megváltozók az emberekben, az hadakozást megunák az uri és ') T. i. Csehországba, Fridiik császárhoz.