Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái III. kötet - 195

196 alakult. Ezen intézetek, az általok elterjedt ismerete a jobb kezelésnek, az új találmányok s gazdasági műszerek tökéletesülése, a termesztmények igen emelkedő ára, a kivitel korlátainak tágulása stb. hatalmas haladásnak inditák már a jobbágyok, de méginkább a birtokosok részéről f ö 1 d m i v с 1 é s il n к e t. Gabonatermésünket e korban Schwartner már 60. millió mérőre teszi. A szőlőmivelésben az az előlépés történt, hogy a legjobb szölőfajok az egész országban elterjedtek : de borkezelésiink a külföldével nem mérkőzhetik. A kereskedési növények közt legnagyobb kiterjedésben termesztetett a dohány. A lent házi szükségre szintén az egész országban termesztették ugyan, de a szükségletet nem íedezé, kereskedés alá pedig nyersen igen kevés került. Kevéssel több szorgalmat tapasztalt a kender. Az újból megkisérlett gyapottermelés iránt meghűlt a buzgalom. A kertmivelésben igen nagy gyarapodás mutatkozék. A gyümölcsfatenyésztés a dunántúli és kárpátalji megyékben e korban oly szorgalommal miveltetett, hogy kivált Soprony-, Zala -, Somogy-, Veszprém-, Gömör-, Trencsény-, Zólyom-, Nógrád- stb. megyék mindannyi gyümölcstárakká váltak. Gömörben 1796-ban pomologiai társaság alakult, s a megyét, kivált a jolsvai völgyet, gyümölcs-édenné változtatta. Hasonló társaság Nyíregyházán is keletkezett. A rétek s kaszálók is több szorgalommal kezdőnek kezeltetni. A rétöntözésnek is fényes példáját adá „ az óvári uradalom : de baromtenyésztésük nagyságának arányában mégsem fordíttatott elég gond a mezők és rétek javítására. Az erdészet javítását szükségessé tette a némely vidéken máiigen érezhető fahiány, miért is a törvényhozás szigorúbb erdészeti (örvényeket alkotott. Nagy következményű volt az erdők ügyében a Hrádeken felállított erdészeti iskola s az erdészet tanszéke a selmeczi bányászakademiában. A földmívelésscl körülbelöl egy arányban haladt az á 1-lattenyésztés. A juhászat kölönösen nagy előlépést tőn, egyszersmind nemesült. A lónemesítés ügyében Ferencz király is követte elődeinek buzgalmát, intézkedései közül említem, hogy a pesti gyepen Medárd napján jutalmakkal összekötött lóversenyt tartatni rendelt, s Bábolnán kir. ménest létesített. A lótenyésztés azonban nemcsak nem haladt, hanem a kisebb birtoko sokat és jobbágyokat tekintve, kivált az igen elterjedt birkate-