Századok – 1868
Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 165
167 majd Mohiban a Sajó mellett hadaival táborozók : úgy alig lehet többé kételkednünk azon, hogy László királynak ezen 1280-diki tavaszi időzése, az egri völgyben, Szikszón és Borsodban táborozása nem volt más, mint azon támadó hadjárata, midőn az egri püspökség birtokait az egri völgyben seregeivel púsztította és feldúlta. Ha ugyanis ezen 1280-adiki utazása és hadjárata adatait átvizsgáljuk, látjuk, hogy Budáról április elején kiindul s Vácznak megy, hol talán tábora egy részével, lehet a közelebb levő kúnokkal egyesül. Azután april 9-dikén Szikszón találván őt, miután ezentúl csak május 21-dikén találkozunk vele a határos Borsodban, Jenkén, nyilvánvaló, hogy itt, Szikszón táborba szállott s innét intézte hadjáratát. Szikszó ugyanis — az egri püspökség birtoka Hevesben — a Pestről és Váczról Hatvannak Egerbe és Borsodba vezető országút válpontján, az egri völgynek épen mintegy végnyilásánál áll. Itt táborozva László, innét kétségtelenül a legalkalmasabban rohanhatta és támadhatta meg a püspökség egervölgyi birtokát ; valamint halljuk , hogy a püspökség birtokának népeit is helységeikből kihajtva, itt telepítette meg Szinhalmon és Budán ; ezek közül az első máig is helység, mig a másik mint puszta itt Szikszóval épen határos. Ezen pusztító hadjáratát bevégezve a király, innét viszi azután hadi táborát a Jenke és Mohi melletti téres mezőségre Borsodba, akár, hogy itt is a pártosokat üldözze, akár pedig, hogy kiélve már táborával az egri s borsodi ezen vidéket, alkalmasabb helyen üthesse fel táborát. A Sajónal fekvő ama térség nyilván erre a legalkalmasabb lehetett, oly lovas hadcsapatnak, minő László kúnhada volt. S így, gondolnám, teljesen világos volna, mily hadjáratot tarthatott ez időben Kún-László Borsodban, mely miatt ott hadával jelen volt, mint erre okmányunk adata vonatkozik, hogy t. i. az ezen had jelenléte alkalmával tartott törvénykezésen kelt. ') Az okmány Scenholmbuda neve alatt igy értendő a mai Szíhalom helység, sajátlag Színhalom, mint azt már Béla névtelen jegyzője említi, és a mellette fekvő Buda puszta.