Századok – 1868

Pesty Frigyes: Magyarországi helynevek. (Buziás; Kerlés; Szeben.) 109

114 a Kerlés nevet ezen helynek, mely — miután ma szláv telepeknek nyoma nincs Erdélyben, — a földirati Paläontologia egy érdekes példáját mutatja. III. Szeben. Ezen helynévnek magyarázatát áradozás nélkül bajos adni, mert sok rokon-nevekkel függ össze. Hogy legalább a romanizálás ellen gátot emeljünk : említem mindenekelőtt, hogy a XII. század közepe előtt a Szeben, illetőleg Cibinium név elő nem fordul. III. Béla király itt nagyprépostságot alapított Szent-László tiszteletére, melyet Coelcstin pápa 1191-dik évben megerősített '). Az erdélyi püspökség névtára még előbbre tolja e név clőfordultának idejét, állítván, hogy Cibinium-ban már 1143 évben létezett (viguit) plébánia. Ez azon cv, melyben némely irók vélekedése szerint a llandriaiak, avagy a mai erdélyi szászok II. Géza király vendégszeretetét igénybe véve, Erdély déli részeit megszállták. -) Annyi bizonyos, hogy a Cibinium név régibb említését nem ismerjük, a mi шár magában arra vezet, hogy e nevet az új telepítők hozták magukkal, ruházván ezt a patakra és a mellette épülő városra, 3) mely egy 1223. évben kelt disznódi (michclsbergi) okmányban villa Hermanni-nak neveztetett. Az újabb oláh irók, keveset törődve a történeti kritikával, mely a tudományos világban mindenütt vezérül szolgál, egy római eredetií Sabinum várost koholnak, mely a mai Nagy Szeben helyén keresendő volna, és a Szeben és Sabinum, vagy oláhosan, Sabiiu azonosságát vitatják. Erre Roesler Róbert még csak e napokban megdöntlietlen érvekkel megfelelt 4). Ugyanis az oláhok állításának nem kedvez azon körülmény, hogy ') Wagnor Analccta Scepus III. к. 5 lap, Trouenfoldi Leak Iguácz Erdélyről szóló geograpli. szótára. г) Katona, Histor. critica III. 552 lap. 3) Lenk Ignáez átveszi azon állítást, hogy Szeben csak 1160-dik évben épült. ') Zeitschrift für die österreichischen Gymnasien. 1867-diki folyam. 421 lap.