Századok – 1867

Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története 336

351 E czimer tartalma im ez : egy négyszegű paizs félhüvelyk -nyi széles aranyozott szalaggal be van szegve ; a paizs felső része közepén gazdagon aranyozott, négy részre osztott kerek paizsban Magyar- és Csehország czimere, mégpedig a jobbfelőli első és avval szemben levő első mezőben a négy folyam és ket tős kereszt, a balfelőli és avval szemben levő mezőben az ágaskodó koronás oroszlán ; a paizst mindkét felől aranyozott dí" szitvények veszik körül, — s kárpit formára dús aranybojtok csüngnek alá. A négyszögű nagy paizs mezeje világos égszínkék ; e mezőben az igazság és jutalmazás istennői egyik kezök ben ar anyfodrozatú paizst tartnak, másikban pallost és a bőség jelvényeit ; a paizs mezeje egy veres szalaggal két részre van osztva, a felső rész színe sötét-kék, közbül van a magyarok czimere : a nap felé fordult fekete sas (vagy Etele karul-ja), jobbról fenn az aranyszinre festett nap, balról a székelyek czimere, a fogyó hold (ez a metsző tévedése; az eddigi czímerek és történeti adatok szerint a székelyek czimere a megújuló hold), ezüstszínre festve ; az aranyszinre festett alsó részben áll két sorban a hét bástya, feljül négy, alól három. A paizs felett vékony aranysújtással átszeldelt fejedelmi veres-bársonysüveg, övezve aranykoronától, melyet részint aranysugarak, részint bogláralakú virágok díszitnek ; a süveg alsó részét köröskörül bogláros szegély takarja, felső részét több helyen bogláros aranyszalag öleli át, tetején aranyalma s rajta aranykereszt. *) E történelmi rajznak gyakorlati hasznát venni a festők, pecsétmetszök, publicisták és törvényhozók dolga ; ez az ő munkakörükbe vág. Annyit azonban mint óhajtást kifejezni szükségesnek látok, hogy midőn Magyarország és Erdély intézményei egygyéolvasztatván, az únió gyakorlatban is létesül, s a két ország egy politikai államtestté alakul át : a czímerek egyesí ését, s a közpecsétek és országszínek jövő alkalmazását törvénynyel keilend meghatározni, s a törvénykiadásoknál a czímlapon azt tényleg használatba venni, a mit a hatóságok, festők és metszők azután mintáúl vehessenek,hogy a czímerekben való történet-és közjogellenes, olykor sphragisticai és heraldikai tekintetben *) Az eredeti diploma látható az erd. kir. főkormányszék levéltárában a Cista Diplomatica czímü nagybecsű gyűjteményben, B—27 jegy alatt. 24*