Századok – 1867

Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története 336

349 sas feje mellett a felső mezőben viszont a nap és hold van, az alsóban két sorral a hét kastély — feljiil négy, alól három. Lényeges változás történt Erdély czimerében 1765-beu, midőn Mária-Terézia királynő az országot a törvényhozási út kikerülésével,fejedelmi hatalomszó által nagyfejedelemségre emelé. E változás abban állott, hogy a nagy czímerpaizs az eddigi nagy korona helyett két kisded királyi koronával lön befedve, az erdélyi czfmer felett, álló fejedelmi süveg koronával vétetett körül, végre a„székelynemzet grófja" (szabatosabban : ispánja) czím, a királyi czímek közé felvétetett. E czimer most volt legelsöbben — jegyzi meg Bedeus — az 1765. nov. 2-kán költ diplomában a heraldica szabályai szerint rajzolva és kiszínezve. A czímert fedő fejedelmi-süveg koronával van körülvéve, ott van a birodalmi alma ; a czímert egy veres vonal két egyenlő részre osztja : a felső rész kék mezejében van az arany-nap, az ezlistszinü növekedő hold, az alatt a napba néző, félig kirajzolt fekete sas ; az alsó fél aranymezejébeu két sorban hét veresen színezett vár, mégpedig a felső sorban uégy, az alsóban három. II. József alkotmányonkivttli uralkodása s az osztrák császárság megalkotása Erdély czimereiben változást nem idézett elé. — Az 1848-diki évi alkotmány-reformok gyakorlati keresztülvitelére nem volt idő. Az 1847—48-diki magyarországi VII. és erdélyi I. törvényczikkek Erdélynek az anyaországgal egyesítését kimondották : de az intézmények és igy az ország reális egye. sttlése nem történt meg ; a magyarországi XXI. t. czikknek azon rendelete, mely Magyarország színévé a magyar nemzeti három színt tette, s az ország çzimerét ősi jogaiba visszaállította, életet nyert annyiban, hogy azt hadseregnél, zászlókon, hatóságoknál a pecséteken és czímereken, sőt a magán-életben is használták : de e tárgyat az unióra való tekintettel szabályozó törvény vagy rendelet nem hozatott ; maguk a törvények czimlapján és a vert pénzeken is egyedül Magyarország czímere állott. Helyesen, ha az egyesülés teljes beolvasztás volt, nem helyesen, legalább nem szabatosan, ha az egyesülés történeti alapon volt végrehajtandó. E határozatlanság következtében a közhatóságok és kereskedelmi világ czimertábláin az anyaországi és erdélyi czí. merek egyesítése a legtarkábban tűnt fel; compositio és rajzok heraldicai és festészeti tekintetben gyakran legközönségesebbek, Századok. 24