Századok – 1867

Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története 336

346 ságra és alakra egyezők egymással és 1848-ig az országos irományokat hitelesítő három nemzeti pecsétnyomásokkal. A magyar nemzeté a kir. főkormányszék levéltárában van őrizet alatt: egy szélességre másfél hüvelyk átmérőjű, fokosságra másfél vonal vastag, tiszta ezltst-lap, fogantyú nélkül, a fennebbivel teljesen egyező. Mikorról való, meghatározni nem lehet ; mert ba áll az idézett törvényczikk azon tétele, hogy nemzeti pecsétek azelőtt nem voltak : miért nincs az egyidejűleg készült három pecsét közül épen a magyarokén magyar körirat ? s miért van ezen a latin AE egyszerű E-vel írva, a székely és szász nemzetekén ellenben úgy, a mint helyesen kell írni ? A metsző tudatlanságára nem hárítható e hiba: a ki kettőnél jól írta le ugyanazon magánhangzót, a harmadiknál is aligha hibázott; hihetőbb, hogy e pecsét korábban — a XV-ik században — készült, a mikor még az AE t többnyire E-vel volt szokás írni. Végezzük be a nemzeti fejedelmek pecsétei s pénzei czímer-ismertetését. I. Apafi a czímerek berendezésében II. Rákóczi György példáját követte : nemzetségi-czímeréhez az országéit kapcsolván, a berendezést illetőleg azon különbséggel, hogy a paizst nem hosszában, hanem harántosan osztotta két mezőre ; a felsőben volt a nap és hold, némelyiken egy csillag is, az alsóban a sas és a hét kastély egymás mellett ; némely pecsétein és pénzein a korona alatt, két, egymás mellett meggörbülve fekvő paizs van, melyek egyikében a nap és a sas, másikában egy csillag és a hold, alattok a hét kastély van, közbül a fejedelem nemzetségi-czímere. Egyetlen pénzén áll — mint Rákóczi Zsigmondnál — a sason kívül csak a hét kastély. II. Apafi a fejedelemségnek csak czimét yiselte egy ideig, czímerét nem, sem pénzt nem veretett. Honnét vették fel Székely Mózes és I. Apafi az ország czímerébe a csillagot ? Okát nem tudom. Honnan a székelyek a*napot és holdat ? világos adat rá szintén nincs. Fennebb elé volt adva Cserei nézete : de ez csak a czímer-felvevés indokát és tényét tárgyazza ; honnan s miként keletkezéséről hallgat. Erre Dugonicsnál láttunk némi ujjmutatást, a ki a hajdan Moldovában és Havas-alföldén lakott kúnok czímerének írja a koronás és ágaskodó oroszlánt, a fo-