Századok – 1867

Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története 336

342 Nézzünk csak végig fejedelmeink czimer- és pénzfeliratain. János-Zsigmond választott király pénzein és pecsétein még Magyarország és saját nemzetsége czimerét felváltva használta; Báthory István eleinte csak nemzetségi czimerét,lengyel királylyá választatása után azonb in a lengyel sast és lithváni lovagot is ; Báthory Kristóf csak nemzetségi czimerét ; fia Zsigmond azokhoz 1590 ben mellékelte a német császári s az erdélyországi alkotmányrészes három nemzet czimerét is. Egy ily pecsétnyomaton felül van egy nyiltkorona, alatta egy szivalakú paizsban a császári sas, alatta a Báthory czimer ; jobb felől két egymás feletti mezőben az erdélyi nemzetek czímerei ; fenn egy kiterjeszkedett szárnyú fél-sas, — a magyarok czimere — felette a székelyeké : a nap és hold ; alól a szászoké — a hét vár, helyesebben, kastély. E korszak melyik évében s melyik fejedelem kezdette a nemzetek czímereit pénzein és címerein ország czimeréül használni ? — nem lehet meghatározni. Az intézmény itt lesz ismeretessé : de bölcsője alighanem fennebbi években van — tán az 1542-ben Tordán kötött első hármas-szövetségben. Seivert után némelyek 1538-ra teszik, de bizonyítatlanúl. Vizsgáljuk tovább a fejedelmek czímereit. Báthory Zsigmondnak 1598-ban neje is a férje, által használt czimerekkel élt; apai nagybátyja, a bibornok-fejedelem * 1599-ben szintén a három nemzet czimerét használta. Az utósó Báthory pecsétein is a nemzetiek használtattak; két részre voltak osztva, a közbülső hosszúdad paizson a Báthory-czímer, ettől jobb felől a hét kastély, balról a hold, alatta a sas ; a pénzeken hiányzott a székely-czimer ; annak egy 1609-ki ezüstpénzén levő metszése — írja Bedeus — legtöbbet hasonlított a mostanihoz. A török pártfogás útján nem törvényesen választott fejedelem Székely Mózes, rövid uralkodása alatt saját nemzetségi-czimeré vei élt. Kolozsvárott veretett pénzén két egymással szemben ágaskodó oroszlán van, melyek első lábaikkal kardot tartanak, mely egy koronán megy át, a kard hegye táján két felől egy csillag és egy félhold. Bocskay fejedelem eleinte nemzetségi-czimerét használta, s királylyá választatása után — bár azt nem fogadta el — Magyarország és Erdély egyesült czimerét. Ez egy 1605-ki pénzén, koronás paizst képez, melynek