Századok – 1867

Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története 336

Az erdélyi országos czímerek története. Az erdélyi részeknek az anyaországgal törvényeken alapuló tényleges egyesülése után a sor ide-tova az intézmények egyesítésére jő, s itt a czímerek és pecsétek iránti intézkedés azon teendők egyike lesz,melynek egyfelől nem-halasztását közigazgatási tekintetek ajánlják, másfelől közjogi kapcsolatai olyanná teszik, hogy az nem bizható ösztönre, egyéni jóakaratra és történetismeretre, hanem az alkotmánynyal összhangzó törvényt kell róla hozni. Ez a kérdés politikai oldala ; törvényhozói feladat, melynek megfejtéséhez a jelenvaló adott viszonyok helyes megítélése, de egyszersmind a történeti előzmények ismerete szükséges. Én ez utóbbihoz kívánok némileg járulni. Az erdélyi részeknek a vezéri korszak alatt e tekintetben való állapotát merő homály fedi ; csak annyi bizonyos Kézai krónikájából, hogy a magyarok zászlók alatt jöttek az új haza elfoglalására. ') A királyság korából is a mohácsi vésznapig csak némi töredékek vannak eddigelé felderítve. Hadi zászlói voltak már a legősibb kortól kezdve a magyaroknak, székelyeknek és szászoknak, — de nem ugyanannyi politikai egyediség concret értelmében véve e nemzeteket, a mi sokkal későbbi kor fejleménye ; hanem a várrendszer idejében — az Arpád-fiági királyok alatt — a vármegyék fegyveres szabad nemessége előbb a várispán, később vármegyeispán alatt, a székely fegyveres erő a székely ispán alatt, aki gyakran vajda, al-vajda is volt, ezeken kívül a királyi várak fegyveres szolgáiból, a szász ') Egressi ergo vexillis cum uxoribus sat. Magistri Simonis de Keza origin. Hungaror. edit. Jos. Podhraczky 1833. 37.1.