Századok – 1867

Pauler Gyula: Zrínyi Péter. (Életrajz.) - 89

92 adta. A svédeken azonban nem igen mutathatta erejét. A horvát magyar csapat, melyet 1647. a 30 éves háború utolsó évében Frangepán György, Ratkay György, Eszterházy Tamás alvezérekkel Csehországba vezetett, a pilseni táborba rendeltettetett, s onnan Szászországba, Thtíringiába portyázott, nevezetes összekoczczanás nélkül. *)Honn nemsokára királyi tanácsos, kamarás, zluni kapitánynyá lett, és mint szemes őre a horvát végeknek „rettegtette Boszniát, Herczegovinát." ") A királyi kegy nem feledteté el a Zrínyiekkel mivel tartoznak a hazának. Bár szívesen látott vendégek Bécsben magyarok maradtak — és a nemzetnek, melynek elsői közé tartoztak, igazaira éberen felügyeltek. A tizenhetedik századnak közepe nevezetes forduló pontot képezett Magyarország viszonyában a Habsburg házhoz. Ausztria 30 éves véres küzdelem után Németországban lemondani kényszerült a caesari ábrándokról, de honn absolut úrrá lőn. Csehország és Morvának alkotmányát széttépte, a kard ; az osztrák, stájer, karantán rendek oppositioja elenyészett a protestantismussal, és minden tartománya közt csak Magyarhonban nem parancsolt korlátlan hatalommal III. Ferdinánd. Szerette volna Magyarországot is örökös tartománynyá tenni, de terve hajótörést szenvedett a nemzet éberségén, összetartásán, melyet végre 120 éves nyomor és megalázás megérlelt. I. Ferdinánd és János király kora óta először hatá ismét át az egész magyarságot a tudat, hogy egy nemzetnek fiai, és e szellemnek egyik föápolója, legnemesebb képviselője Péternek bátyja Zrinyi Miklós volt. Szemében katholikus és protestáns, magyarhoni és erdélyi, mind a „Scithiából kijött, hajdan világverő" most nyomorult magyar nemzet volt, mely régi dicsőségét, szabadságát vissza képes nyerni, csak igazán akarnia kell. Művelést, összetartást, áldozatkészséget hirdetett, szóval, tollal, tettel, mert a magyar — ez volt főelve — ha magyar akar maradni, sem a németben sem a törökben, hanem csak önmagában bizhatik. Péter, kiről Miklós irva hagyta, hogy „igazán szereti hazáját", osztá, követé e nézeteket, bár nem birt Miklós nemes objectivitásával, ') Ratkay i. h. 218.1. a) Zrínyi Miklós szavai a „Szigethi veszedelemében.