Századok – 1867

Pauler Gyula: Zrínyi Péter. (Életrajz.) - 89

90 minden kedvezés, minden ellenszenv nélkül ; a tények maguk mondjanak felette Ítéletet. Gróf Zrínyi Péter 1622-ben születettl ). Atyja György, a szigethvári hősnek unokája, horvát bán, és vitéz katona, anyja Szécby Katalin volt. Atyjának kora halála után 1626. anyja is­mét férjhez menvén 2 évvel idősebb bátyjával Miklóssal *) Do­mitrovics Péter zágrábi püspöknek, később Batthyányi Ferencz­nek gondnoksága alá került, mindig azonban a nagy Pázmán Péternek felügyelete alatt, ki atyját a katholika hitre téritette és az árváknak jó barátja maradt. Ily kezekben a tudománytalan György gróf gyermekei akkoron Magyarországban ritka miveltsé­get nyertek, és Péter, habár a lángeszű Miklóst utói nem érhette, sokféle ismerettel, a tudomány és művészetek iránt érzékkel birt, és nyugalmas perczeiben időt talált Miklósnak „Szigethi veszedelmét" horvát nyelvre fordítani. Föfoglalatossága a Zrínyieknek, mint akkor a magyar urak­nak átaljában, harcz volt a törökök ellen, kik naponkint fenye­gették, dúlták javaikat. A Zrínyi jószágok Zala és Vasmegyé­ben, a keskeny Tót és Horvátországokban főkép ki voltak téve támadásaiknak. Péter már kora ifjúsága óta harczokon forgott, melyekben elemére talált és Miklós bátyjával — a legnagyobb dicséret — versenyzett. Meg volt benne minden tulajdonság, mely a magyar-török guérilla harczban a vitézlő népre benyo­mást tett. Roppant testi erővel birt ,• bátorságát jellemzé a jel­szó : „Vincere aut mori," sőt még a tüzérséghez is értett, mely­nek elhanyagolását a magyarok közt sajnosan tapasztalta. 3) Egyikévé lett a leghíresebb magyar kapitányoknak, de a harczi zajban megszokott zordonságát átvitte sokszor a magán életbe is ; mig barátai nyájasságát dicsérték, peres ellenfeleivel ugy bánt mint a törökökkel, és nem habozott Androcha János, fiu­mei polgárt, Crastena és Drágából, Buccari mellett, erővel ki­') Erre nincsen positiv adatom, de miután magát egy alább közlendő levelében az 1622. született Nádasdy öcscsének nevezi, más részt pedig leg­idősb leánya Hona már 1643-ban született, születési éve nem tehető 1622-nél előbbre, de nem is sokkal későbbre. J) Gualdo Galeazzo Priorato, Vita di Leopoldo I. II. köt. 584. lap. sze­rint Zrínyi Miklós 1620-ban született. !) Rattkay, Memoria Banorum, 1771. kiadás 216.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom