Századok – 1867

Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68

71 Zsigmond 1596 és 1597 Temesvárt ostromoltatta, az erdélyi seregnek a Temesvár vidékét behálózó vizlabyrinth kimondhatlan akadályára volt ; ugyan ezt tapasztalhatta Frigyes Ágoston szász választó fejedelem is, ki mint császári hadvezér 1696 szintén kisérlette Temesvár bevételét. Megtörtént, hogy vagy az ostromló, vagy az ostromlott sereg egy egy közvitéze az ellenfél hatalmába esett, mert a viztömkelegben nem találta meg az utat, mely az övéihez vezesse. A pestis idejekor (1738) az a parancs adatott ki, hogy a halottak megégettessenek, mert a föld oly iszapos volt, miszerint a halottakat nem eléggé mélyen lehetett eltemetni. Még 50—60 évvel azelőtt a külvárosok lakosai, a mocsárok miatt igen nagyot voltak kénytelenek kerülni, midőn a várba mentek. De nem szükséges épen az országos hirü várakra hivatkozni. Beregh megyében, a dédai határban, egy régi, körded földvárnak nyoma látszik, mely árkokkal volt körülvéve. Ez volt a kirvai vár, melyhez éjszakról és délről az átgázolhatlan posványon át 3—400 lépésnyi palló vezetett, — ennek tölgy czölöpei máig is léteznek egyenes vonalban. Az ős régi Szent Grót Zala megyében csak a török invasiók korában alakíttatott végvárrá, de noha a védörség rendesen csak 600 emberből állt, ezen vár posványos és ingoványos körtere miatt elég tekintélyes védponttá vált a török becsapások ellen. A Hagymásiak mint várparancsnokok a várőrség szabad legényeinek 1644 évben 39 articulusból álló, belügyeiket rendező polgári törvénykönyvet adtak, és annak 16-ik artikulusában szigorúan parancsolják, hogy minden ember háza elé árkot ásson és reá btlrilt építsen, az árkot pedig tisztán tartsa, a ki nem cselekszi, egy forint büntetés ipso facto megvétessék rajta. Az utczákon nagyszerű hidak állhattak, a közlekedés fentartására a vár ingoványos és vizenyős belterületén, ezt nem csak az átalános hagyomány bizonyítja, de ennél még inkább azon erös czölöpök maradványai erősítik, melyeket most is az utczákon a földbe verve találhatni. Az ecsedi láp hajdani terjedelmének nagyobb részét elveszté, ezen láp képezte a hires ecsedi vár erősségét, oly annyira hogy megvehetetlenek tartatott. A vár mely Anonymus korában Sárvárnak, ő előtte Tassvárnak neveztetett, a Kraszna vizének szigetjére építtetett, a város felől egy más szigeten állott a templom, mely most is látható, a bejárás abba hidon át történ-