Századok – 1867

Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68

70 mint jelenkorunkban. Nem csak a költői fellengzés, hanem ko­moly okmányok, és statusiratok is tengernek nevezték a Balatont. így például Béla király 1193 évben azon praediumo­kat előszámlálván, melyeket anyja a fehérvári "keresztes ispo­tályosoknak adományozott, leirja Uj-udvar határait : prima meta incipit ab aqua, quae vocatur Clesna, a parte maris — a határ kezdetét veszi a Clesna (az az Kanizsa) folyónál, a tenger ré­széről, és tovább haladva a Bakony erdőt éri. Más helyen ismét: Juxta mare in Chergon prima incipit a piscina Abram, — a tenger mentén, Csurgóban az első határ Ábrány halastónál kezdődik. (Abraham puszta ma határos Csurgóval.) Midőn j. Mária királyné 1385. október 15 én Miklós magva szakadta folytán a koronára szállott Megyes helységet Sopron városának adományozza, megj egyeztetik, hogy ezen Megyes prope quan­dam magnam aquam Fertő feküdt, mit az okmány köz­lője Nagy Imre is elég érdemesnek talált ritkitott betűvel fel­tüntetni. Az országnak némely mellék folyója is olykor nagy­nak neveztetett, akkor mikor sem a Duna sem a Tisza említését nem kisérte hasonló elnevezés, — de midőn például 1345 évben az Árva folyó, a Vágnak mellékfolyója magnus fluvius-nak Íra­tott, csak bizonyságul akarom azt arra nézve venni, miszerint ezen folyó a XIV. században, sokkal jelentékenyebb volt, mint mainap. Hajdani váraink, a mennyire nem hegyen feküdtek, vé­• delmi erejüket nem csekély mértékben a viznek köszönték, azért vizárkokkal, tavakkal, mocsárokkal oly annyira körül voltak véve, hogy majdnem hozzáférhetlenek valának. Figyelembe véve, hogy váraink száma a múlt századokban nem csekély vala, bámulni kell, hogy ezen víztömeg mind hová lett. Nézzük csak meg a régi várak rajzait, és kétség nem fog felmerülni, hogy itt egészen más módja a víz felhasználásának forog fenn mint mi­dőn ma valamely község a maga határát körtilárkolja. Sziget­vár mellett az Almás lecsapolása következtében a tavak és pos­ványságok mind eltűntek, és most e helyet szép rétség veszi kö­rül. Tata vára egészen tóban állt, egyik része ma is Tóvárosnak neveztetik. Tokaj, Kanizsa, Nagyvárad, Hatvan, Pécs, Gyula, Léva, Eszék, Érsekújvár nem kevesebbet biztak a viz által ve­tett gátakba, mint védelmezőik hősi karjaiba. Midőn Báthory

Next

/
Oldalképek
Tartalom