Századok – 1867
Thaly Kálmán: Károlyi Sándor hadi előterjesztése és észrevételei az 1717-iki tatárjárásról 55
60 kat is kinyomta Erdőd-Szadárúl, s jiittenek Madarászra, azt izenvén, hogy jó reggel Szathmárra megyen az pogányság. Nem lévén egyéb az váradi két nationalis seregnél : azokat bocsátottam Szathmár felé, hogy vagy sebet vagy nyelvet hozzanak. Étczaka az Bihar vármegyeiekkel szemben találkozván , felzendtiltenek : hogy már Szathmártt az pogányság ; az zsadányi hídon sem mertek általmenni, hanem cum confusione visszafordúltanak, s meghozván, hogy már Szathmártt az po: gány. Nem lévén sem had, sem munitió — ki már azelőtt eleget kérettetett, s denegáltatott — s egész futásban lévén az az föld, — s az ki legnagyobb: mindaddig úgy volt tudva, hogy magyar vagyon véllek, jobban maga felekezetitül lehetett tartani: úgy mentem Tokajban, honnat is azonnal mindenfelé disponáltam s parancsoltam, nem külömben ide, s előre is Máramarosban. Azomban az pogányság már 26. Lápos-vidékét, Kővár- és Bánya-vidékét elrabolván, Váraljához szállván : tovább nem jütt, hanem 27-dik s 28-dik ottan és Medgyesnél subsistálván, nem rablott. Noha még irruptiója előtt az vármegyéken publicáltatott, hogy mihent lövéssel jelek adatnak : senki be ne várja az ellenséget, hanem securus helyre vegye magát, az minthogy sokan mégis indúltak volt az faluk, — de hogy az pogány subsistált az rablástól, és már hire volt, hogy magyar vagyon v é 11 e, és Felső- s Nagy-Bányának is csauzokat adtanak : a z ki megindúlt volt is s futott, visszatért, s kéthárom falu összeütvén magát, templomokra, templomkeritésekre vette magát. S minthogy Szathmár várossá el nem szaladhatott, az község az elébbvalókra támadván s el nem bocsátván; s azalatt kivüljárókat, embereket az pogány elfogván : annak szabadítására magok embereit küldvén ki, —• akkor tudatott meg, hogy senki sincsen vélle magyarok közül, hanem egy szultán, és egy chámnak fia vagyis öcscse, circiter 20 esztendős. Az rabokért 300 forintban megalkuván, két csauzt-küldött bé az pinzért, kiknek bémenetelével^az város fegyveressen kirendelvén magát: alig hitte, kimehessen. S ennek is híre menvén : az szegénység Szathmár vármegyei egész szamosközi processusbúl, Ugocsa várme-
