Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

407 előbb jó módjával kell vala előadniok, ez esetben az óvással s egyéb emiitett eszközökkel kezdendik és folytatandják. A főherczegek máj. közepén útaztak Prágába, s előteljesítésüket írásban nyújtották be Rudolfnak. Kérték, sietne személyesen Magyarországba, vagy legalább Bécsbe, s valahára mutatná meg magát, mitől jó eredmény várható, alattvalóinak. Ha pedig Prágából ^távozni nem akar : adja az országot testvérei, vagy rokonai valamelyikének, vagy egészen, vagy mint alkirálynak, teljes hatalommal, s bármelyikét fogadná el a javaslatoknak, adná kölcsön kincsei egy részét. Rudolf késett válaszával ; a főherczegek május 19-kén újabban sürgették őt, de kielégítő választ ekkor sem nyervén, május 23-kán az elébbieken kivül arra is kérték, hogy a nem sokára tartandó országgyűlésen a rendek által a magyar korona örökösödését is határoztatná el. Rudolf erre határozottan tagadó választ adott. A főherczegek május 27-kén benyújtott újabb kérelme válasz nélkül maradt, e szerint ők 30-kán útra készülének, és a császártól 200,000 frtot, de sikeretlenül, kölcsön kértek. Ez lévén a prágai út eredménye : a főherezegek a spanyol királynak s a választó-fejedelmek testületének segélyéhez folyamodtak. Magyarország nagyobb része Bocskay hatalmában volt már. Mátyás főherczeg békét akart kötni, a mitől Bocskay sem idegenkedett. Az ö követségét niyésházy vezérelte. A békeföltételek csakugyan megállapittattak, s azokat Rudolf is megerősítette, de nem a Kassán egybegyűlt rendek. így az ellenségeskedés újból kitört, s mivel Ausztria, Morva és Szilézia fenyegetteték, Mátyás főherczeg az alsó-ausztriai rendeknek országgyűlést hirdetett, s őket hazájok védelmére szólította. Illyésházy Bocskayt ismét rávette, hogy a békealku Bécsben újra megkezdessék. Tér szűke miatt nem kísérhetem a szerzőt, minő phasisokon ment át, mig úgy Bocskay val, mint a törökkel a béke megköttetett s Rudolf által megerősíttetett. — De emez, kivált spanyol tanácsosok folytán, vonakodott azt végre is hajtani, s háborúról gondolkodott. A császár vonakodása miatt újra veszélyes szint öltének az ügyek. A hajdúk, a törökök által is pártoltatva, fegyvert fogtak, s miután számuk a Csallóközből s egyéb dunai vidékekből napról napra szaporodott: Nagy-Szombat és Pozsony közt szándékoztak, mint hirlék, táborba szállani,