Századok – 1867

Gyárfás Isván: A tárnokvölgyi ütközet és a hún-seythák temetkezési módja 353

369 A sirkő-feliratok bettii a régi rún és góth betűkhöz hasonlítanak. E feliratok valószínűen azon korból valók, midőn a régi scythák főleg déli s nyugoti Szibériában s vidékén uralkodtak : mert ezen sírokhoz hasonlókat a hûn-scytha népek minden lakhelyein találhatni. E sírok mongoloktól nem származhatnak, mivel a régi mongoltörzsü népek halottjaikat nem temették el : Dsingis chán mongolai koránál pedig sokkal régiebbek ; de különben is, ezek sírjaikat inkább elrejtették, semhogy azokat feliratos kövekkel feltűnőkké tették volna. A Borysthen és Tana közt máig is igen nagy az ily sírdombok száma, melyek, úgy mint a szibériaiak, k u r g á n-oknak neveztetnek. E sírokról már Rubruquis emlékezik, s azokat a kánokéinak mondja: de említi azt is, hogy ő a kelet felé eső tartományokban is látott hasonló sirokat, kövekkel bekerítve, melyek majd kerek, majd négyszög alakban állottak, s a négy szögleten négy nagyobb kő volt felállítva. Jerney szerint (Keleti út. II.) ily kőszobrokkal ellátott halmok a Don és Dnieper folyók közt nagy számmal találtatnak > s a fentebb említett Rubruquis, IX. Lajos franczia király követe Mangu mongol chánhoz 1253-ban, midőn a krimi félszigeten kiszálla, s a Dnieper és Don közti térségen vonúlt kelet felé : az itt talált sírhalmokat és kőszobrokat egyenesen kúnsíroknak mondotta. D e m i d o ff (Voyage dans la Russie merid. Paris, 1841.) szerint e sírhalmok seholsem találtatnak oly nagy számmal, mint a keresi térségen, a régi pontusi királyságban, — de nagy számmal vannak a Don partjaitól a Pruthig is. Pállás, GüldenstaedtésKlaproth szerint e halmok a Dnieper és Don közt találtatnak legnagyobb számmal, Donon túl már ritkábban ; a Kaukáz felső részén Kubán és Terek folyókig, s a Kuma, Byvala, Taschle, Dongusle, Jey, Tschalbasz, Jegorlyk és Manies folyók körül szintén elég nagy számmal vannak. E sírhalmokat az oláhok : m o h i l a, modzsila ; a lengyel, és rokon szláv fajok : mogila, mohila, movila ; az orosz-szlávok k u r g a n (Köppen szerint tatárnyelven kür=sír, chanisasház) ;