Századok – 1867

Horváth Mihály: Szent-István első összeköttetései az egyetemes keresztyén egyházzal 18

34 hamar meghiúsult. Az ellenpápa uralma csak néhány hónapig tartott, s az Ottó császár által megsegített Gergely 998 bau ismét beült székébe. Ezalatt pedig megint a régi elvek kerekedtek felül, melyek Istvánnak alig engedének reményt, hogy a pápával, a császár befolyását mellőzve, a királyi czím s korona iránt megegyezhessék. Ismét várakozásra kellett tehát magát elszánnia. Ha István e várakozásra öntudatosan határozta el magát, — mit adatokkal bebizonyítani természetesen, nem lehet : úgy abban valószinüleg Gerbertnek, az ekkoron már ravennai érseknek is volt némi része. Ravenna és vidéke, az ő befolyása alatt, középpontjává lett ama törekvéseknek, hogy a kelet-éjszakpogány, vagy csak az imént megtért népek a német birodalomtóli s a hierarchiától függetlenül kebleztessenek be az egyházba. Egy nagyúri nemzetség ivadéka, Romuald szerzetes, kit az egyház utóbb a szentek sorába irt, s ki, mint alább látandjuk, néhány év múlva Magyarországba is megindult, ez időben rendkívüli tekintélylyel birt Olaszországban. 0, mint látszik, egyenesen Gerbert érsek befolyása alatt, Pereum szigetén, közel Ravenná hoz, egy klastroinot alapított, melyben jobbára fényes családokból bűnbánó, vagy eleitől fogva szentes életű egyéneket gyűjtött össze maga körül. Ilyen volt egyebek közt a szász fejedelmi házzal rokonságban lévő querfurti Brúnó, ki, mióta a császári udvart klastrommal váltotta fel, Bonifácznak neveztette magát, s néhány évvel utóbb mint a pogányok érseke, Magyar- és Lengyelországban is járt, s emitt Sz. Adalbert életét is inegirta. Ilyenek a többiek is jobbára, kikről Damiani, Sz. Romuald egykorú életirója mondja, hogy „ki ne csodálkoznék, látván, mi képen azon férfiak, kik elébb aranyos ruhában jártak, szolgák csoportjai által környezteitek, minden élvek s kéjekhez szoktak volt: most elzárkózva élnek, kámzsában, meztelen lábbal járnak, s a nélkülözések ridegsége által szinte megtörettek" ') Romuald, Gerbert érsek befolyása alatt, e szerzeteseknek egyenesen azt tűzte ki életczéljává, hogy miután egy ideig klastromában arra felkészültek, a pogány népeket a német befolyástól függetlenül ') Damiani : Vita S. Romnaldi, Mabillonnál : Acta Sanctor. Ord, Bened. Sec. VI. I, 292. '