Századok – 1867

Gyárfás Isván: A tárnokvölgyi ütközet és a hún-seythák temetkezési módja 353

357 lier és Pázmándy szerint a múlt században Reklin Mihály adonyi postamesternél volt látható, melynek feliratában említtetik többek közt: „01i m Potentia Herculis deducta iterum col. Neopotentia." (Katanchich Tstri georaf. 448. 1. IV.) Fennmaradt továbbá Sicambria, a mai O-Bu da ; Kelenföld falu neve Budán alól ; Tárnokvölgy, Fejérmegyében, Érdtől észak -nyugotra Tárnok faluval ; azon római rakott-országútnak, mely mellett Kevc sírjához a kőbálvány fölállíttatott, maradványai Érd és Batta határában a Dunával egy irányban most is láthatók ; fennállott e kőbálvány még Kézai idejében is, ki ezt irja (C. II.) „Statua est erecta lapidea" = kőbálvány van fellállítva ; — Keveháza, ma Kajászó-Sz.-Péter, mint falu, a százhalmi sírokhoz egy mértföldre fekszik. Most is áll Tuln város Alsó-Ausztriában, a Duna partján, Bécsen föIlii 4 mértföldre; valamint áll Zeiselmaur, a régi római Cetii murus, Alsó Ausztriában, St.-Pöltenhez nem messze, a Dunától egy negyedórányira. Sőt a 991 ben meghalt Piligrin passaui püspök korát érdeklő oklevélben mondatik : „Zeiselmauer várostól nyugotra, a hét halomtól felfelé, déli irányban Chuni Hohestorf, s igy egész a Comagen hegy tetejéig, (a Comagen hegy más neve Hunes- vagy Chunisberg : ma Kahlenberg, Bécs mellett, a Dunaparton) mely begylánczolat egy része ma is Kaun- » berg néven hivatik. (Horváth J. Hasznos mul. 1828, 2—6 sz.) Hübner geogr. Lex. 1. 1699). Ezeken kivül az újabbkori ásatások is fényesen igazolják a tárnokvölgyi csata történelmi hitelességét. Már Pray említi Cornideshez irt egyik levelében, hogy ö Kajászó-Szt.-Péter körül a húnvezérek kőemlékét egykor nyomozta is, de hogy mi eredmény nyel, tudni nem lehet. (Jerney, Figyelni. 1839, 153.1.) Bognár József Csepel leírásában szintén emlékezik arról, hogy e „sírhalmok közül némelyiket Horváth István felnyittatott, de benne csontokon s néhány vasdarabon kivül egyebet nem talált." (Tud. tár XIV. köt. 1843 III. t) Érdy (magy. akad. ért. 1847, 285 1.) az e csaták színhelyén, Kajászó-Szt.-Péter és Keveháza vidékén 1847. május 3-kán a helyszínén tett vizsgálata eredményét igy adja elö: „Kubinyi