Századok – 1867

Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története 336

338 tudva : volt-e, s mi volt rajta a körirat, czimer vagy jelvény ? Croatia s társországai Servia, Bozna s más országok czimere ott van a magyar királyi czimer paizsán, — az erdöntúli földé nincs. Három század czimer- és pecséttörténeti adatai, — vagy jobban mondva adathiánya, — tehát Magyarországgal organi­kailag egynek mutatják az erdöntúli részeket. Az Anjou- és vegyes-házakból való királyok alatt, a mohácsi gyásznapig, a magyarok czimerét illetőleg eddigelé két nevezetes adat ismeretes ; egyik szerint, mely költ 1331-ben, Imre, csicsói várnagy és az erdőntúli részekben levő magyar nemzet egyeteme sasának vagy zászlójának hordozója '), másik 1437-ből való szerint az erdélyi magyarok és oláhok (értve van : a nemesség) zászlótartója, Vajdaházi Nagy Pál volt. 2 ) Ezek mu­tatják, hogy az erdöntúli magyarok czimere már akkor a sas volt. Gr. Kemény József — Thuróczi után — azt írja, hogy az erdélyi magyar nemzet e saját katonai czimerét Ázsiából hozta magával, a ) azt a csatákban zászló gyanánt használta, de — úgymond — nem lehet tudni, mily alakban : mivel semmi ném­zet Íróinál lerajzolva nem találjuk. Ma a magyarok pecsétén csak félig van lerajzolva, repülésnek kiterjesztett szárnynyal, fejét a nyakszirtről hátra görbítve. Dugonics színre feketének irja a magyarok czimerét alkotó sast, s azt — Thuróczit kö­vetve — az Etele koronás saskeselyüjének — astur, karul — gyanítja 4) sőt Pannónia czimerét is a négy folyam és koronás denbuch zur Geschichte Siebenbürgens.) Firuhaber Teutsch 1857. 30. i. ') Comitis Nicolai filii Emich (Emerich) Castellani de Chicho ac Duc­toris alias aquille seu vexilli Universitatis regnicolarum hungarorum par­tium transsilvanarum (Erdélyi) Nemzeti Társalkodó. 184.5. II-ik félév 21. sz. 323. 1. J) Paulus Magnus de Vaydahaza, vexillifer Universitatis Regnicola­rum Hungarorum et Valachorum Transsilvaninae Ugyanott 324. 1. Benkő. P Ugyanott .... Haec quidem insignia (lásd a következő csillag után) per Hunnos sive Hungaros usque ad tempóra ducis Geysae, filii ducis Toxon, gestata fuere. M. Joh. de Thurocz, Chronic. Hungar. Schwandtnernél XIII. fejez. 62.1. 4) Dugonics András A magyaroknak uradalmaik. ...••• . Pest, Pozsony, 1801. 56. 1. Suis quoque bollicis pro insigniis, tum in

Next

/
Oldalképek
Tartalom