Századok – 1867

Ráth Károly: Az alkudozások kezdete Bocskay Istvánnal az 1605-ik év nyarán 317

330 cselszövény vagy kényszer által, hanem azon szeretetből választotta őt fejedelemmé, melylyel ő irántok viseltetik, és a melylyel magára válalta vallásuknak, szabadságuknak védelmezését. Úgy hiszi továbbá, hogy midőn Isten őt e méltóságra segítette : azt el nem útasíthatja ; kívánja tehát, hogy a király — mint Báthory Zsigmondot — méltóztassék őt fejedelemmé nevezni ; hiszen Erdélyországot már Basta gróf, Székely Mózes nevü alacsony sorsú egyénnek ajánlotta, csupán azért, hogy ő felsége iránt hűségben maradjon, és hagyjon fel a lázongással. Bizonyára nem fog tehát ő felségének kegyelméhez illetlen lenni, ha Magyarország visszaadásáért Erdélyországot a Tiszáig neki ádományozandja, s leginkább azon okból, uogy híveit ezen vidékekről elvihesse, és ott elégíthesse ki ; mert máskép nem lehet, hogy az oly igen kipusztított Erdélyből tisztességesen megélhessen. Könyörög tehát, hogy ő felsége ne boszankodjék e dologért, minthogy e kívánalmakra őt a szükség kényszeríti, hogy nagj obb bajokat hárítson el. Ellenben — a mit épen nem reményi — ha ő felsége e méltányos békeföltételeket el .nem fogadná, s fegyverrel akarna elégtételt szerezni : akkor ő nem tehet mást, mint hogy Kassát a hozzátartozó véghelyekkel együtt a töröknek átadja, és bevonúl Erdélybe ; ugyanis ő, a míg lehet, azon leend, hogy hívei romlását elhárítsa. Esedezik azért, hogy erre ne kényszeríttessék, és esedezik, hogy ő felsége a közcsendet és békét tekintve, fogadja el ez általa előterjesztett föltételeket, melyek közül némelyeket az ország, másokat a vallásszabadság és lelkiösmeret, ismét másokat a kor szüksége követel. Ha tehát ő vele ö felsége békét kötni kíván: küldje meg Erdély átadása, a fejedelemmé nevezés, s a szabadalmak visszaállítása iránt szükséges okmányokat, oly teljhatalommal, hogy Erdélyt azon részekkel együtt, melyeket Báthory Zsigmond birt, hasonló joggal a királyi követek az ö kezére adhassák, — a szomszéd vidékekről más főembereket is rendelvén ő melléje, a kik előtt az óhajtott béke ünnepélyesen foganatosittassék. — Azután ö is mindent visszabocsát, — ő felségének hűséget esküszik, s megfogadja, hogy Magyarországnak hűbérese leend. Sőt hogy a megrontott ország a békének minélelőbb örvendezhessék : igéri, miszerint teljes erejével oda fog működni, hogy a bécsi udvar a törökkel is frigyet köthessen, a mi könnyen si-