Századok – 1867

Ráth Károly: Az alkudozások kezdete Bocskay Istvánnal az 1605-ik év nyarán 317

325 felhívták őt. De semmiresein mehettek vele. Megmondá nekik, hogy ha az ö jószágai, melyek Szilézia és Morvaország határain vannak, elpusztíttatnának is : a római császár nem oly szegény, hogy őt el ne tarthatná ; különben ragaszkodik menevédleveléhez, s inkább meghal, mint királyának tett hűségi esküjét meg szegje. Abban hagyták tehát, és Csáky István másnapra Turzót magához ebédre hiván, eltávoztak tőle. Július 7-én délután — miután Turzó György Csáky ebédjéről szállására tért, — két órakor ismét Csáky István jelent meg nála, bizonyosan fejedelme megbízásából, és hosszú bevezető szónoklat után szintén azon húrokat kezdé pengetni, a melyeket Bocskay július 5-én érinteni kezdett. A beszélgetés főtárgya a törökkel kötendő béke vala. Csáky megígérte, hogy fejedelme a békeföltételek pontjait Turzónak kezébe adandja, valamint azt is, hogy Esztergom helyett Egert és Kanizsát visz szaszerzi ; azonkívül ura közbenjárásával a béke is könnyebben létesíthető lenne. Július 8-kán, pénteken, a fejedelem Rimay János ajtón állója, a jeles magyar költő által Turzót magához hivatá, s tüstént kérdé tőle : akar-e Bécsbe menni Mátyás föberczeghez ? Igen — mondá Turzó — ha a hajdúk miatt lehetne. Mire a fejedelem megígérte, hogy Rédey és Dengeleghy főkapitányaihoz, parancsot küld, s azonfölül menevéddel is ellátandja Turzóékat, Megkérte továbbá: mondja el Mátyás föherczegnek a mit tőle most hallani fog, t. i. a jelen mozgalom okait, annak igazi eredetét. Történetíróink, valamint II. Rákóczi Ferencz is Emlékirataiban *) különfélekép adják elő a Bocskay-mozgalom kezdetét; annál érdekesebb tehát azt magától a támadás fejétől, Turzó eredeti jelentése után, hallanunk. A mozgalom okozói Bocskay szerint is a jezsuiták valának, s nem ö, ki sem kezdője, sem javallója annak nem volt soha. A jezsuiták a püspököket, úgymint : hetesi Pete Márton királyi helytartó, korlátnok, kalocsai érsek és győri pöspököt, Szuhay Ist*) „II. Rákóczi Ferencz fejedelem emlékiratai, a magyarországi háborúról." Közlik Ráth Károly és Thaly Kálmán, magy. tud. akadémiai ta« gok. 57. 58. lapokon.