Századok – 1867

Ráth Károly: Az alkudozások kezdete Bocskay Istvánnal az 1605-ik év nyarán 317

321 átalános meghatalmazásukat (Plenipotentionalis) meg nem látaudja ; addig egy szót sem tesz a békealkudozásokról. Midőn tehát a követeknek e nélkül sehogysem sikerült Bocskayt a békealkudozás megkezdésére bírni : megígérték, hogy másnap külön fognak vele e tárgyról értekezni; melybe belenyugodván, azt mondá, hogy ily fontos dologról mélyebben fog gondolkodni és tanácsosaival értekezni, továbbá azon titkot is kijelenté, hogy mihelyt Bohus Dániel a menevédlevélért Kassára érkezett, ő azonnal megirá a vezérbasának, hogy a főherczeg követei útban vannak, s kérte annak rögtöni tudatását : mit akar a vezér ezen ügyben ? mert ő mit sem kíván tudta nélkül tenni, a mi a kölcsönös kiegyezkedést akadályozná. Ezután szállásukra kísértette a követeket. Bocskay a meghatalmazási okmányra igen kíváncsi volt 5 azért másnap július 2-kán hasonló szertartások között palotájába hívta a követeket kihallgatásra. Ezek Bocskay hadainak pusztításairól s az emberek fogságbahurczolásáról kezdettek beszélni, a mire ö érzékenyen mentegetőzött, és mindezeknek okáúl Belgiojosónak az ő személye és a protestáns vallás ellen intézétt tá madásait állitá ; azután ismét a meghatalmazvány előmutatását sürgette, a mi megtörténvén, annak elolvasása után örömmel mondá, hogy most már biztosan bocsátkozik a békealkudozásba, és szállásukra ereszté őket. Július 3-kán Turzó György és társai Kassa alá érkeztek, kiknek fogadására Bocskay díszcsapatot küldött, s szállásukra kisértette őket, hol Szokoly Péter, a fejedelem udvarmestestere, tüstént megjelent, s ura nevében üdvözlé Turzóékat. Szokoly távozta után az érkezettek, nagyon természetesen először is a Kassára előre beküldött Nyáry Pál társukkal szerettek volna beszélni, tanácskozni ; azonban ennek csak hűlt helyét találták, s mint menykőcsapás érinté őket a hir, hogy Nyáry a mint Kassára érkezett, pártját cserben hagyta, Bocskay hűségére fölesküdött, s Szabolcsvármegyébe Kis-Várdára utazott. Turzó, azon véleményben, hogy Nyáry idejövetelök felől talán a Kassán időző Forgács Zsigmond királyi biztossal értekezett, ezt meglátogatá ; de midőn tőle megtudta, hogy Nyáry feléje sem ment : igen nagy zavarba jött, a melyből menekülendő, föltette magában, hogy társait maga mellé gyűjtvén, Bocskaytól kihall-