Századok – 1867

B. Nyáry Albert: A héttorony 311

311 faragványú ablakai is üvegfestvényekkel láttattak el, a góth stylnak megfelelőiig ; úgy a szobrászi munkák is, a hol csak kellett, kiújíttattak s javíttattak. Szóval Pozsony főegyháza teljesen és műértőleg restaurál­tatott. Mikor modhatjuk ezt el Budavár Boldogasszony-templomáról, e szintén koronázási egyházról ! — Memoire irodalmunk, az aránylag úgyis szegény, köze­lebbről becses adalékkal szaporodott, Keresztesi József nagy­váradi, majd szalacsi (tiszántúli) ref. pap azon a mult század utolsó ne­gyedéből való emlékiratában, mely Báth Mór kiadásában a napokban látott világot, s a melynek teljes czímét könyvészeti rovatunk közli. Ke­resztesi, bár hivatásánál fogva kisebb körben forgott, figyelmesen szem­lélte a történő jelentősebb eseményeket, és gondosan följegyzett sok ma már érdekessé vált apróságot. Legbecsesebb emlékiratának az 1789, s különösen az emlékezetes 1790 — 91-iki évekről szóló része, a midőn szerző maga is cselekvő szerepet játszott, a II, József császár és II. Lipót király alatti politikai s protestáns vallási mozgalmakban, s érdekes képét adja az első „felvilágosult absolutismusának" és az utóbbi alatt bekövetkezett restitutiónak ; a protestánsok részéről két izben követség­ben járt Budán és Bécsben, s útjait és az akkori állapotokat s szereplő egyéneket, úgy a korona ünnepélyes visszahozatalát, az 1790 — 91-iki országgyűlést és budai protestáns zsinatot, az akkori nemzeti fölhevü­lést stb. elevenen irja le j stylja bár nem művészi, de élvezhető. Vallá­sos és politikai — olykor gúnyos — versezetek is vannak itt-ott közbe­szőve. Koffer Endre tanár, ki azt a közönség kezébe adta, kedves szol­gálatot tett vele memoire-irodalmunknak : csak a szövegben nagy­számmal egész terjedelemben közölt latin okmányokat lehetett volna kivonatilag, vagy magyar fordításban adni, ama nagyobb közön­ség kedvéért, a melynek e szép kiállítású mű — mint látszik — szánva van. — Horváth Mihályt a szegedi kaszinó tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta ; a jeles történetíró szép levélben köszöné meg e megtisztel­tetését. — A héttorony. (Relatione di Constantinopoli et Gran-Turco. Anno 1606. Cartel, in. Arch. Rég. di To­rino. 64. pag. 132—133—134.) „A város (Konstantinápoly) ten­gerre eső utolsó halmán, a nagy csatorna felé van egy régi nagy erős­ség, melynek közepette 7 torony áll, annak emlékezetéül, hogy a város

Next

/
Oldalképek
Tartalom