Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 291

303 lengyel király a kibékítésen munkálkodván. A béke ismét nem sikertilt, csak egy évi fegyverszünet köttetett, s annyiben változtak a viszonyok, hogy Ferdinánd a törökkel kibékült. Ennek hirére János király, hogy a maga érdekeit támogassa, Laszkot Konstantinápolyba, Corsinust pedig a franczia s angol királyokhoz, utóbb Ferencz királyhoz még Verancsicsot is küldötte, Ferdinánddal pedig új békealkudozásokba bocsátkozott, de a minek ismét csak egy évi fegyverszünet lön az eredménye. János Bécsben czélt nem érvén, az új pápa, III. Pál, által kivánt nyomatékot adni ügyének, ki csak nehezen volt rábírható, hogy követet küldjön Budára. Ennek működéséről kevés tudomásunk van, befolyt-e és mennyire a béke előmozdítására ? míg az Váradon elvégre megköttetett. Csak a legfőbb mozzanatokat emelém ki. s íme ! mennyi pontja történelmünknek, melyekről eddig semmit, vagy nagyon keveset tudánk. A következő czikk : „Az 1764-diki országgyűlés történeté"-t vezeti élőnkbe (375—422.11). Adva volt már az Akadémia „Évkönyvei" VII. kötetében. — 1715-ben behozatván az állandó katonaság, a nemesség fegyverszolgálata pedig csak rendkívüli esetekre szoríttatván : a kormány azon volt, hogy az állandó hadseregre való szükségekben a nemesség is részt vegyen, vagy legalább az adó alapja állandólag meghatároztassék, s az adóügyet ily szándékkal az 1723-diki országgyűlésen hozta először szőnyegre. Az eléggé még fel nem világosított tárgy kidolgozásával a helytartó-tanács bízatott meg, s munkálata az 1728-diki országgyűlés elé terjesztetett, de akkoron oly heves ellenmondással találkozott, hogy a főrendek közül számosan még a gyűlést is odahagyták alkotmányvédelmi buzgalmukban. Az ügyet élére állítani nem akaró kormány ez úttal megelégedett,az adóalap kimutatása nélkül, 2,500,000 frt. megajánlásával az állandó katonaság tartására. 1741-ben a koronázási oklevélbe » akarták a rendek beigtatni az „onus fundo non inhaeret" elvét, s ezzel biztosítani 1728. óta fenyegetett jogukat: de Mária Te. rézia az oklevélbe újítást tétetni nem engedvén, az említett elv csak a törvényczikkbe vétetett fel. E királyné az adóalapot azután szóba se hozatta, csak az adónak nagyobbítására fordította figyelmét, a mi tiz év múlva, 1751-ben, noha nem kevés bajjal,