Századok – 1867

Thaly Kálmán: Bottyán tábornok haláláról s temető-helyéről 167

174 val ? Látszik, de véleményem szerint mégsem ellenkezik. Koli -novics ugyanis csak„c i r c a Kátám S.-ti Laurentii-t"mond, és ezen Örs, a hová Bottyán táborát időközben tán a Tarna vize kedvéért áttette, Lőrincz-Kátától csakugyan nem messze fekszik ; nem más az ugyanis, mint ama régi, magyarlelkii poéta és sokérdemii jeles hazánkfia, az öreg b. Orczy Lőrinez kedves lakóhelye — Tarn a-0 r s. Ezután a honfiúi kegyelet már kettős emlékért tapadand e helyhez. Csakhamar közlött adataim fölfedezése után, Ipolyi Arnold mélyen tisztelt harmadelnöktink társaságában kirándultam mind Tarna-Orsre, mind Gyöngyösre. Őrsön a plébánia sokkal újabb Bottyán halálánál: ott természetesen, semmi emlék nem kutatható. Gyöngyösön reméltünk volna, de fájdalom ott sincs már semmi. A szt.-ferencziek ottani ft. tartományi főnöke a legnagyobb szívességgel mutogatott és vizsgált meg velünk mindent, azonban hasztalanúl. A drága funeb rális zászló, az aranyos czimerek rég elvesztek ; a zárda halotti czimer-gyüjteménye csak 1771-el kezdődik; az egykori sírboltba eltemetett világiak jegyzőkönyve sem terjed tovább az 1729-dik évnél, s egyéb följegyzés sem található már a gyöngyösi rendház irattárában. Bémentünk a szép, régi, s már meszziről impozáns külsejü templomba, melynek belseje azonban restaurálva — s épen nem stylszerüleg restaurálva — van. Ott sincs sehol Bottyán síremléke többé, sőt a sírboltok is szét vannak rombolva. Csak egy öreg szerzetes tudta még megmutatni a helyet — már elhalt régi társa elbeszélése után, a ki a sírokat még látta — hol Rákóczi hív tábornoka egykoron nyugodott : t. i. a szentély talajában, az oltár előtt nem messze állott iratos és czímeres kőlap-födte sirok egyikében. Midőn II. József császár rendelete érkezett, hogy a templomok körül temetkezni többé nem szabad, a sírboltok falaztassanak be, stb : akkor rombolták szét nagy kegyeletlenül Bottyán tábornok sirját is. A mit az idő megkímélt : feldúlta a német. Az oltár előtt fekvő néhány sírt tehát akkor — értesít az említett agg szerzetes — felbontván, az emlékköveket kit a templom,kit az akkor újított zárdaépület falaiba berakták;

illetőleg fel-