Századok – 1867
Szabó Károly: Huszár Gál életéről és nyomdájáról 146
154 nyainkban az ajánlás, mely itt 1561 május 1-sején kelt, rendesen magával a nyomtatással egyidejűleg szokott kelni. Meddig tartózkodott Huszár Gál Debreczenben ? müködött-e ott sajtójával 1562. után is ? s vajon mint rendes lelkipásztor szolgált-e a debreczeni egyházban ? oly kérdések, melyekre határozottan felelni adatok hiányában képes nem lehetek. Annyit azonban mint bizonyost állithatok, hogy ő a Debreczenben 1562-ben nyomtatott egervölgyi Confessio nyomásában, melynek Ferdinand és Miksa királyokhoz intézett ajánlása Egerből 1562. febr. 6-dikán, a hozzá Melius és Czeglédi György által mellékelt figyelmeztetések pedig, melyek a sok sajtóhibáról emlékeznek, július l-jén és 19-dikén keltek, — semmi részt nem vett ; mert ezen esetben Melius és Czeglédi bizonyosan nem fogtak volna a nyomtatók gyakorlatlanságáról, a javítnok restségéről és tudatlanságáról panaszkodni. Minthogy pedig az egervölgyi Confessio ugyanazon betűkkel van nyomva mint az Arany Tamás tévelygései ellen irt s Huszár Gál által nyomtatott könyv : — miről a figyelmes összehasonlítás bárkit meggyőzhet, — azt gyanítom, hogy ő ezen munka nyomtatására, melynek sok sajtóhibája, a Huszár Gál kiadásától nagyon is különböző homályos és piszkos nyomása igazán gyakorlatlan kezekre mutat, azért nem ügyelt föl, mert már akkor eltávozott Debreczenböl '). Huszár Gál debreczeni papságát illetőleg, melyet legelsőben a mult század elej én Ember Pál emlit s melyet utána számos tudósunk, mint Bod Péter, Weszprémi, Tóth Ferenez s mások vizsgálatlan elfogadtak, semmi hiteles egykorú vagy közeikorú adatot nem találván, annyivalinkább bátor vagyok kétkedőlegsőt tagadólag nyilatkozni: mert eziránt maga az ezen kérdésben méltán tekintélyül elfogadható Révész Imre is így nyilatkozik : „én egykorú vagy csak közeikorú biztos adatot is sem az irodalom mezejéről, sem a levéltárakból nem ismerek, mely ') Már 1563-ban s a következő években Török Mihály nyomdász nyomtatott Debreczenben ugyanazon betűkkel, melyekkel vannak nyomtatva a Huszár Gál által 1561. és 1662-ben kiadott Meliusféle munkák és az egervölgyi latin Confessio. A betűk ugyanazonságáról gondos összehasonlítás után gyözödtom meg. H Lampe, História Eccl. Reform, in Hungária et Transs. 628 1.