A Századok Név-és Tárgymutatója – 1867-1876

V té vei a külön lapokra jegyzett összevonható czédulákat a helytakarítás szempontjából félrevetnünk s mikor ez is megtörtént, az elkészített anyagot nyomtatás alá adnunk. Egyszóval tisztán gépies munkát végezhettünk, miután Naményi a dolog érdemi részét még életében elintézte. Változtatást az index-bizottság (tagjai voltak Zsilinszky Mihály elnöklete alatt id. Szinnyey József, dr. Fejérpataky László, Nagy Gyula, dr. Borovszky Samu, Barabás Samu, dr. Karácsonyi János, dr. Váczy János és dr. Bányai Elemér) előleges jóváhagyásával és utasításával csak ott tettünk, hol ez minden tekintetben czélszerűnek mutatkozott. Nevezetesen a rövid és hosszú magánhangzók szerint való megkülönböztetés elmaradt, azonkívül a kötetek római számokkal való jelölése helyett az arab számokat alkalmaztuk az évszám kitüntetésével. A Q, X és Y betiik alá foglalt anyagot pedig, miután Naményi ezek elkészítéséről megfeledkezett, utólag iktattuk be a sorozat anyagába. Altalánosságban szólanunk kell még a Naményi-féle czédulagyűjtemény természetéről és az általunk végzett feldolgozásról. Naményi a szóban levő tíz kötetet a legnagyobb lelkiismeretességgel, pontossággal és pedanteriával dolgozta fel. Ha a tárgymutató ennek ellenére sem fog az ideális követelményeknek mindenben megfelelni, ennek okát a munkában követett módszer hiányosságában találhatjuk. Ez a módszer elvileg teljesen ugyanaz, a mit Naményi az 1867—1868 évfolyamok próba-indexénél alkalmazott, a gyakorlatban azonban a nagyobb anyag miatt nem volt pontosan keresztülvihető. A kötetekben előforduló minden egyes névről és tárgyról ugyanis czédulát készített, legtöbbször nemcsak egyet, hanem különböző vonatkozások szerint többet is, s épen ez a körülmény nehezítette meg az egyöntetű rendbeszedés munkáját. Teljesen helyes eredményei vannak e módszernek ama nagy czímszóknál, milyenek például ezek : »Czímerek«, »Czímereslevelek«, »Pecsétek«, »Nádorok«, »Sziavon bánok«, »Országbírók«, »Országgyűlések stb.«, melyek eme czímszók alatt a kötetek összes szétszórt anyagát csoportosítják chronologiai, illetőleg betűrend szerint (az »Országgyűlések« mindkét rendben egymásután). Mégis, úgy az áttekinthetőség, mint a helytakarítás szempontjából ezen elv merev keresztülvitele nem volt lehető, ezért szükséges