A Századok Tartalommutatója – 1867-1916
102 — Lukács Ferencz : A magyar pénzügy fejlődése. 1904. 75. — Mandelló Gyula : Adalék a középkori munkabérek történetéhez. 1904. 162. — Matunák Mihály : Véghles vára. 1904. 883. — Milhoffer Sándor : Magyarország közgazdasága. 1905. 548. — Mittheilungen des к. und к. Kriegsarchivs. Dritte Folge. I—II. Bd. 1904. 546. III. Bd. 1905. 50. — Perepatits István : A magyar művelődés I. Ferdinánd korában. 1903. 749. —^ Varjú János : A magyar művelődés története vegyesházbeli királyaink korában. (1301—-1526.) 1903. 854. — Varjú János : Kétszáz év a magyar művelődés történetéből. (1526—1726.) 1903. 855. — Zoltai Lajos : Debreczen a török uralom végén. A város háztartása. (1662—1692.) 1905. 465. Tamaskovics József : Bertalan kígyója. 1881. 277. Tarczay Erzsébet : Boszorkányüldözés Horvátországban. 1915. — könyvism. : Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Coll. T. Smiciklas. Vol. VII. (1290—1300.) 1915. 412. Tárczy Károly : A czéhrendszer Munkácson. 1909. 16. — könyvism. : M. Schindler Gyula. A selmeczbányai czéhek élete. 1909. 684. — Sipos Zsigmond : Borzsova monographiája. 1912.144. Téglás Gábor : A dobrudzsai emlékek jelentősége Dáczia történetében. 1905. 320. — Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajanus felléptéig. 1896. 505. — Az erdélyi medencze őstörténetéből. 1893. 594. — Egy téves adat kiküszöbölése Dáczia történetéből. 1912. 128. — Hunyadmegyének a törökvilágban szerepelt barlangerődítvényei. 1889. 19. — Kiktől tanulhatták Dáczia őslakói az aranybányászatot ? nő alakban és súlyrendszer szerint jutott forgalomba legregibb aranytermelésük. 1897. 816. — Nemesfémbányászatunk. 1889. 385. — Ujabb adalék a legio XIII. gemma és adiutrix prima dácziai működésének történetéhez. 1913. 152. — könyvism. : Az alsófehérvármegyei történelmi, régészeti és természettudományi egylet II. évkönyve. Szerk. Pál István. 1890. 81. XII—XIII. évk. Szerk. Kóródy Péter, 1904. 798. 1906. 370. XIV. évk. Szerk. Kárpiss János. 1908. 932. — Archaeologiai Közlemények. XIX. k. 1896. 354. 162.