Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: „Láthatatlan hatalmak vezetnek…” Vallásos motívum politikai szerepben Széchenyi A kelet népe című művében - Vallásos élmény politikai szerepben
„LÁTHATATLAN HATALMAK VEZETNEK...” 69 tékben érzékeltetni tudja olvasóival. „A’ magyar nép, minden alkotmányos népek’ legalacsonyabb lépcsőjén álló, eddigelé legtöbbet, ha nem akarjuk mondani: »mindent« nemtőjének köszönhet. Támaszkodhatik-e azonban még rá ezentúl is, vagy a’ férfikornak indulván naprul napra mind inkább, nincs-e már itt a’ pillanat, mikor egyedül a’ hideg, szenvedelem nélküli értelmet kellene venni kalauzul, nehogy minden útmutató nélkül ingadozzon: ez a’ nagy kérdés, és szintén egy nép-közmondásra emlékeztet, melly szerint az istenek is megúnják végkép lábaikon állani soha nem tudó soha nem akaró népek’ pártolását.”41 Tényleg van ilyen közmondás, vagy ez stiláris fordulat csupán? Talán van, talán nincs, mindenesetre Széchenyi így jelöli ki a felnőttkorát elérő nemzetet vezérlő Értelem konkrét feladatát: „Országlási rendszeremnek alapja az, hogy az észnek is külön működési köre van, a’ szívnek is, és hogy országlásban, valamint például a’ gyógytanban, egyedül az észnek szabad működni, a’ szívnek ellenben jóra, nemesre gerjesztésen kívül még motszanni sem. Ebbül áll az egész.”42 A konstrukció ezzel készen áll, melynek alapjáról a nem oly rég „legnagyobb”-nak elkeresztelt „magyar”43 immár pontosan megjelölhette, mi va lójában a baj az új politikai újsággal és annak szerkesztőjével. „A’ Pesti Hirlap’ szerkesztője [...] azon halandók’ egyike, kiket a’ véletlen, a’ körülmények’ játszi fordulata, tán az istenek, egy különös és a’ szokottnál magasb fénykörbe állítának. [...] [N]em kételkedem [...] sőt erősen hiszem, hogy az annyi hatalommal felruházott szerkesztőnek keblét egyedül a’ legtisztább szándék hevíti: »emberségesen ’s ereje szerint megfelelni gyönyörű hivatásának«, és azon tőkét, mellyet istenek és emberek tettek le kezeibe, kitűnő tehetségeit t. i. és népszerűségét el nem pazarlani, roszra nem fordítni, de mennyire csak képes, hazánk javára adni ki a’ lehető legmagasb uzsorával.”44 Ám mit tesz ezzel szemben Kossuth szerkesztő? „[K]ezdje bár themáját akárhol és akármin, bár akarja, bár ne, mindig kitűnik soraibul elvégre bizonyos »veres fonál«, melly nem egyéb, mint »Minden birtoknak, minden felsőbbségnek gyanúba hozása, gyűlöletessé tétele«.”45 A vád különösen súlyos, így azt a gróf fontosnak tartja hozzátenni, hogy „[é]n a’ Pesti Hirlap’ szerkesztőjének szándéka’ tisztaságárul de leg-41 Széchenyi I.: A kelet i. m. 39. 42 Széchenyi I.: A kelet i. m. 131. 43 Vö. Lackó Mihály: A legnagyobb magyar. Egy szállóige keletkezése. Világosság 17. (1976) 5. 305–307. 44 Széchenyi I.: A kelet i. m. 77–79. 45 Széchenyi I.: A kelet i. m. 185. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 69Századok_Széchenyi_Könyv.indb 69 2022. 11. 24. 11:24:262022. 11. 24. 11:24:26
