Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei - I.
DEÁK ÁGNES 224 fajta állásfoglalásnak tekinthető, ahogy az 1848 nyarán összeült országgyű lést – mellékesen odavetett megjegyzésben – legálisnak minősíti, Batthyány Lajos grófot pedig törvényes miniszternek, s Batthyány „meggyilkolásáról” szól;32 mindemellett feltűnő, mennyire hiányzik munkáiból a forradalom első fél évének rajza. Vajon Babarczy Imre visszaemlékezése valóban perdöntő bizonyíték amellett, hogy Széchenyi az 1848. áprilisi törvények mellett érvelt? „... őszinte kibékülés történjék az 1848-ki alapon (exceptis excipiendis) a Fejedelem megalázása nélkül”.33 (Kiemelés az eredetiben.) Igen, ez 1848-as alapról szól, de „kivéve a kiveendőket”. Ez majd Apponyi György gróf és Dessewffy Emil gróf egy évvel később körvonalazódó koncepciójával rokonítható, akik az októberi diplomát elutasító nemzeti politikai mozgalmat látva jutnak majd el az 1848. áprilisi törvények alaki érvényességének elismeréséig, miközben az uralkodói hatalmat korlátozó rendelkezéseinek visszavonását elkerülhetetlennek tartották. A perdöntő kérdés mindenesetre a felelős kormány intézménye volt. 1860 végén Lónyay Menyhért feljegyzése szerint Deák az áprilisi törvények három pontját minősítette változtathatatlannak: a viszonylag alacsonyra szabott választójogi kvalifikációt, a magyar parlamentáris felelős kormány intézményét, valamint a magyar országgyűlés adó- és újoncmegszavazási jogát.34 Hogy Széchenyi mit tekintett kiveendőnek és kivehetőnek, sajnos nem tudjuk, ennek hiányában „üzenete” nehezen pozicionálható egyértelműen az 1847-es vagy 1848-as politikai platformok erőterében. Hollán Ernő, Széchenyi egyik ekkori támogatottja és bizalmasa, későbbi visszaemlékezéseiben saját, Széchenyi által inspirált javaslatait mindenesetre „reformált 47-iki alap”-nak minősítette, ehhez hozzátéve: „De a nagy szellem, mely azt sugallta, az előrehaladott kornak vívmányait számba véve, átalában a modern jogállamnak jogosult követelményeit kielégíteni, a szabadelvű eszmék diadalát, egészséges fejlődés útján, előmozdítani kívánta.”35 Kosáry Domokos Hollán Ernő egy másik kijelenté sét idézte, miszerint Széchenyi értesült arról 1859 őszén, hogy Deák 1848-32 Gróf Széchenyi István döblingi i. m. II. 219., 236.; Gr. Széchenyi István „Blick”-je. i. m. II. 95. 33 Lapszemle. Pesti Hirnök 2. 70. sz. 1861. március 24. 1.; lásd még Babarczy Imre báró alezredes nyilatkozata, Bécs, 1861. márc. 28. Uo. 2. 75. sz. 1861. március 31. 1. „Hazai közügyek” c. rovat.; „Lapszemle” c. rovat: „Pest, aprilis 2.”. Uo. 2. 76. sz. 1861. április 3. 1. 34 Lónyay Menyhért naplója, 1860. december 15. In: Lónyay Menyhért naplója 1860–1861. S. a. r. Berkes Hajnalka – Laszli Mariann – Nagy Anita. Szerk. Deák Ágnes. Bp. 2004. 67. 35 Deák Ferencz beszédei I–VI. Összegyűjtötte Kónyi Manó. 2. kiadás. Bp. 1903. II. 409. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 224Századok_Széchenyi_Könyv.indb 224 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33
