Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei

DEÁK ÁGNES 216 Természetesen ezek a meghatározó körülmények döntő befolyást gya­koroltak arra, hogy milyen lehetőségek álltak a politikai cselekvési tért kereső Széchenyi előtt. Több és többféle kísérletet tett arra, hogy kerülő utakon bár, de politi­kai üzeneteit a döblingi bezártságból is eljuttassa a szélesebb közvéle­ményhez. 1858. november 6-án levélben fordult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) igazgatótanácsához, amelyben tiltakozott az Akadémia alapszabályában a bécsi kormányzat által követelt változtatás elfogadása ellen, amely a tudományok magyar nyelven való művelését kivette az alapszabályból. Bejelentette, hogy az elfogadás esetén felfüggeszti alapí­táskor vállalt kötelezettségei teljesítését. Az volt a kívánsága, hogy levelét az Akadémia év végén esedékes újabb közgyűlésén felolvassák. Az igazga­tótanács végül nagy nehezen rávette az irat visszavonására, de a szöveg kéziratban terjedt az országban, német nyelven nyomtatásban is. Ugyan­csak kéziratban terjedt, de a Pesti Napló hasábjain is megjelent ekkoriban a Zichy Edmund számára írt nyílt levele.3 Hogy milyen nagy hatást gyako ­rolt a közvélemény legalábbis egy részére a döblingi remete megszólalása, érzékelhetjük egy Ördög Endre aláírással Széchenyi iratai között fennma­radt hódoló irat sorain keresztül: „Zsenge ifjonc valék, midőn a viharos napok gyásza hazánkra borult; mint gyermek itt-ott elejtett szóból tanul­tam ismerni Méltóságod nevét; de ifjú korom haladtával emlékszem a percre, a pillanatra, midőn e név – illetőleg a név birtokosának magasztos jelleme először gyakorlá reám azon varázshatást, mitől többé szabadulni nem tudtam, s nem is akartam; mert e jellem az, mit csodálni, szeretni, imádni s érte bár halni is kész lettem volna; ezen lelkületemre határzó [!] befolyásos pillanatot Kemény Zsigmondnak »Még egy szó a forradalom után« című munkájában Nagyságod magasztos jellemének rövid ecset­lése [!] idézte elő; ezen idő olta több észlelődő órákat szereztek nekem az általam oly annyira szeretett hazafi – Nagyságod művei. Végre a múlt év végén kézirati másolatban jutott birtokomba Nagyságodnak a Magyar Tu­dós Társasághoz címzett levele; olvastam azt egész ihlettel, mint olvasta mindnyájunk; s leírta azt magának mindenünk, mert ki ne szeretné bírni azon hatalmas jósszavakat, azon aranymondatokat, melynek minden so­rából oly bámulatra méltó szilárdság, alapos észerő, férfias nyíltság és oly hőn lángoló hazaszeretet sugárzik; sokszor olvastam e levelet, s könny tó-3 Falk Miksa: Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála (Emlékezések). Bp. 1984. 43.; Dr. Károlyi Árpád: Történeti bevezetés. In: Gr Széchenyi István döblingi irodalmi hagya­téka. Szerk. és bev. ellátta Dr. Károlyi Árpád. I. Bp. 1921. 6., 23. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 216Századok_Széchenyi_Könyv.indb 216 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33

Next

/
Oldalképek
Tartalom