Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi az Országos Rendőri Hivatal jelentéseiben

HERMANN RÓBERT 210 Széchenyit.102 A párbajra másnap, augusztus 23-án délután Lőrincen ke­rült sor. Hajnik a következőket jelentette: „A Széchenyi és Patay közti pár­viadal ma estefelé a városligetben, mint a szekundánsok mondják, a leg­nagyobb becsülettel végződött; lőttek mindketten, de nem találtak – a má­sodszori lövést a szekundánsok meg nem engedték, s a duellánsokat egy­más közt kibékítették. Széchenyinek g[ró]f Andrássy Gyula és Forgách Lajos, Pataynak pedig g[ró]f Teleki László és Pálffy János voltak szekun­dánsai”. Széchenyi naplója szerint ő maga „azzal az óhajjal, sőt élvezetes sóvárgással” utazott a párbaj színhelyére, hogy „bárcsak lövetnék agyon”. Egyszerre lőttek Patayval, ő maga azonban szántszándékkal mellélőtt, s „Patay valószínűleg szintén”.103 Az utolsó négy jelentés mindegyike Hajniktól származik, s a Széche­nyi összeomlására és Döblingbe utazására vonatkozó híreket közli. Szep­tember 4-én jelenik meg az első hír: „Nevezetes újságot hallottam, melyet azonban csak úgy suttogva beszélt egyik a másikának a fagylaldában, azt ti., hogy Széchenyi miniszter úr ma az őrültségnek adá jelenségeit; ezt háziorvosa, Balogh doktor beszélte el Kossuthnál, Sembery képviselő je­lenlétében; ez utóbbitól tudom én. Holnap reggel majd bővebben végire járok a dolognak, elmegyek magam Balogh-hoz.” Másnap délután fél ket­tőkor Hajnik már azt jelentette Szemerének, „hogy g[ró]f Széchenyi ma reggeli 9 óra tájban Balogh dr. társaságában Cenkre utazott; aligha igaza nincs belügyminiszter úrnak.” Szemere tehát valahogyan kommentálta Széchenyi összeomlásának hírét, s Hajnik erre utalt vissza. A szeptember 6-i jelentésében a következőket olvashatjuk: „A Bécsből érkezett gőzös on­nét semmi különös híreket nem hozott, Esztergombul azonban azon, már ma délután itt Pesten elterjedt hírnek valósultát hozá, hogy g[ró]f Széche­nyi tegnap délután az esztergomi hídon sétálván, onnét a Dunába ugrott, de kiszabadíttatott, aztán pedig a primatialis [prímási] lakba vitetett.” Szeptember 7-én olvashatjuk az utolsó, Széchenyiről szóló hírt: „Széchenyi 102 Az esetre lásd Spira Gy.: 1848 Széchenyije i. m. 292–293. Széchenyi és Patay beszédeit kivonatosan közli Pap Dénes: A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban. II. 2. kiadás. Bp. 1881. 36–38., Széchenyiét teljes egészében lásd Gróf Széchenyi István beszédei. Szerk. Zichy Antal. Bp. 1887. 611–614. Széchenyi megjegyzésére lásd Károlyi Á.: Döblingi hagyaték i. m. I. 379. és Széchenyi I.: Napló i. m. 1310. – Károlyi Árpád – Oltványi Ambrus által is átvett – jegyzete szerint Patay Széchenyit valószínűleg Nyáry útján hívta ki. (Széchenyi ugyanis – tollhibaként – Patayt írt.) Jómagam valószínűbb­nek látom, hogy a kihívó Pálffy János lehetett, mert ő volt Patay egyik segédje is. 103 MNL OL BM Rendőri. ORH-jelentések. No. 51. Széchenyi feljegyzéseit lásd Károlyi Á.: Döblingi hagyaték i. m. I. 381. és Széchenyi I.: Napló i. m. 1313. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 210Századok_Széchenyi_Könyv.indb 210 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32

Next

/
Oldalképek
Tartalom