Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi mint helyettes miniszterelnök
SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE 199 kosságát nyugalomra intő felhívás kiadásáról, amelyet valamennyi miniszter aláírt.67 A június 11–12-i események nagyon megviselték Széchenyit. Előbb amiatt aggódott, hogy a lefegyverzett olaszok fegyvereit a honvéd önkéntesek fogják megkaparintani, és „2 ezer fegyveres rablónk lesz akkor – 17.000 iparűzővel!” (Ezt másnap Zichy László gróf meg is erősítette, holott a hír alaptalan volt.) Június 13-án viszont zaklatott kedélyállapotának már tágabb perspektívát adott: „Vég nélküli szemrehányásokat teszek magamnak, amiért 1825-ben felléptem az országgyűlésen. – Én vagyok az oka, hogy Kossuth és B[atthyány] így felvetődhettek. – Isten bocsásson meg nekem! Nemesen gondoltam el és békésen képzeltem!” Az olaszok fegyvereinek (vélelmezett) elvételét kommentálva pedig úgy vélte, hogy legfeljebb nyolc napon belül „iszonyú lángokban állunk”. Délután 2 órakor a nádornál tartottak újabb minisztertanácsot, amelyen jelen volt a Délvidékről a fővárosba érkezett Csernovits Péter királyi biztos is. A nádor azt a hírt közölte, hogy az uralkodó Graz érintésével jön Magyarországra, s hogy Jellačićot dezavuálták. Az ülésen a délvidéki hadiesemények miatt felvetődött a kérdés, hogy feltartóztassák-e a délre tartó gőzhajókat, vagy sem, de Széchenyi szerint „senki sem akarta szolidárisan magára vállalni”, Kossuth pedig arra sem méltatta, hogy meghallgassa őt. Deákról úgy látta, hogy reszket; a többiekről pedig úgy, hogy tartanak a honvéd önkéntesektől. Maga a tanácskozás háromnegyed 5-kor ért véget.68 Valószínűleg ez a minisztertanács döntött arról is, hogy a szerb felkelők ellen mozgósítják a délvidéki és dél-dunántúli megyék, valamint Pest megye és a Jászkun-kerület nemzetőrségét. Az erről szóló rendeletet Szemere Bertalan belügyminiszter június 13-án adta ki.69 Június 13–14-e éjjelén Széchenyit megint rémlátomások gyötörték. „Lehetetlenség, hogy jól végződjék!” – írta a naplójába. Napközben sem lett jobb kedve. „Helyzetünk olyan, mint egy zsúpfedeles falué, hol imittamott tűz támad, s oltják, oltják... míg aztán egyszeriben úgy fellángol, hogy vagy elég az ember maga is vagy el kell menekülnie!” – írta. Őszinte megkönnyebbülést jelenthetett számára, hogy délután 1 órakor gőzhajón megérkezett Batthyány Lajos. Röviddel megérkezését követően a nádornál minisztertanácsot tartottak, amelyen Batthyány bemutatta az uralkodó által június 10-én kiállított kéziratokat és kiáltványokat Jellačićnak 67 A június 12-én kelt kiáltványt közli Pap D.: Okmánytár i. m. I. 199–201. 68 Károlyi Á.: Döblingi hagyaték i. m. I. 333–334.; Széchenyi I.: Napló i. m. 1267–1268. 69 Közli Pap D.: Okmánytár i. m. I. 205–208. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 199Századok_Széchenyi_Könyv.indb 199 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32
