Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi mint helyettes miniszterelnök
SZÉCHENYI 1848-A ÉS 1848 SZÉCHENYIJE 185 nyait tekintette át, s a kötet megjelenésének évében publikált egy teljes áttekintést Széchenyi tragikus útjáról a Történelmi Szemlében.17 Spira monográfiájában – ahogy egész munkásságában – a korszakot a forradalom-ellenforradalom ellentétpárjában értelmezte. Ehhez képest önmagában nagy dolog volt, hogy egy olyan személyiség 1848-as ténykedését dolgozta fel, aki a birodalmi politikusokkal való együttműködésre helyezte a hangsúlyt, s folyamatosan óvott a forradalmi túlzásoktól. Ahogy az 1918 előtti történetírás képviselői – értékviláguktól függetlenül – a Batthyánykormányon belüli ellentétekre helyezték a hangsúlyt, s ebből a modellből a levéltári anyagot jól ismerő Viszota Gyula és Károlyi Árpád sem léptek ki, Spira is elsősorban a (tisztán látó) Kossuth és a többi miniszterek közötti szembenállást hangsúlyozta. Spira György kötete mindmáig az 1848-as szakirodalom fontos és nagy valószínűséggel maradandó alkotása, még ha – amiként ez minden történeti munkával megtörténik – az utóbbi, közel hat évtized kutatásai több ponton korrigálták is, vagy épp felülírták egyes megállapításait.18 Az alábbiakban néhány olyan szempontra kívánom felhívni a figyelmet, amelyek a kötetben nem, vagy nem kellő hangsúllyal szerepelnek. Széchenyi mint helyettes miniszterelnök Miután az uralkodó nem Budán, hanem Bécsben, majd 1848. május második felétől a tiroli Innsbruckban tartotta udvarát, bizonyos, a felségjogokat érintő vagy uralkodói döntést igénylő ügyekben Batthyány Lajos miniszterelnöknek, illetve István nádornak időnként a császárvárosban vagy Ti-17 Mindkét írást újraközli (a korábbi megjelenések jelzésével) Spira Gy.: Széchenyiről i. m. 9–29., 41–57. 18 Urbán Aladár: „Mi lesz belőlünk magyarokbul?” Széchenyi István a Batthyány-kormányban. Forrás 23. (1991) 9. sz. 59–67.; Velkey Ferenc: „Hattyúdal 848” – Egy Széchenyi beszédvázlat margójára. In: Takács, Péter (szerk.) A szabadság Debrecenbe költözött. Debrecen 1998. 307–331.; Pelyach István: Széchenyi és a forradalom 1848 tavaszán. In: Széchenyi Magyarországa és Európa. Tudományos konferencia. Magyar Tudományos Akadémia és Budakeszi. 2000. szeptember 21–23. Szerk. Pelyach István, Kőrösiné Merkl Hilda, Simon V. Péter, Buday Miklós. H. n. [Bp.] 2004. 165–176.; Velkey Ferenc: „à la Talleyrand játszottam [?]” Széchenyi István önértékelő dilemmája 1848 márciusában. Történeti tanulmányok 13. Debrecen 2005. 73–95.; Velkey Ferenc: „Szívemből szólok.” Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én. Századok 144. (2010) 695–753. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 185Századok_Széchenyi_Könyv.indb 185 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
