Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Czinege Szilvia: A Széchenyi-levelek kiadási munkálatai és lehetőségei – Széchenyi és Lunkányi - Széchenyi és Lunkányi
17 A SZÉCHENYI-LEVELEK KIADÁSI MUNKÁLATAI ÉS LEHETŐSÉGEI let már Lunkányiként írta alá. Széchenyi válasza: „Igen szeretem Önnt Lunkányinak nevezni – és azon kis Áldozatokat, mellyeket e részben tettem, egy cseppet se bánom, és tenni kész lennék, ha nem eszközöltem volna már.”42 A birtokadomány, amellyel az uralkodó a Bihar megyei Lunkaszprie birtokot adományozza Liebenbergnek, 1831. január 14-én keltezett.43 Az adományról szóló oklevelet, valamint Lunkányit Lunkaszpriei előnévvel és nemesi címerrel a soproni megyegyűlésen, 1831. április 20-án hirdették ki. Széchenyi és Lunkányi Jellemző, hogy nevelő és tanítványának kapcsolata gyakran alakult át bizalmas, baráti vagy atya-fiúi viszonnyá, és ilyen esetekben gyakran tovább is tartott a két személy közötti kapcsolat, mint a nevelés tényleges időtartama. Széchenyi és Lunkányi esetében is erről van szó, utóbbi élete végéig növendéke mellett maradt, és különböző szerepkörökben állt a gróf szolgálatára. Kettejük kapcsolatának feltérképezéséhez levelezésük és Széchenyi naplója szolgálnak forrásként, egyúttal rávilágítanak kapcsolatuk sokszínűségére, amely nem pusztán munkáltató és munkavállaló között fennálló funkcionális kapcsolat volt. A Lunkányinak írott leveleken keresztül ugyanakkor az is nyomon követhető, hogyan alakult a gróf pályája, mikor fordult egyik ügytől a másikhoz, ennek mentén bővült levelezésük tartalma is. Jelenleg nagyjából 1100 darab Lunkányi Jánoshoz írott levél áll a rendelkezésünkre, amelyek 1835. szeptemberig részletesen ellenőrzöttek, ez összesen 474 levelet jelent, amelyek alapján az alábbi elemzés készült. Vélhetően a teljes levelezés elemzése és Lunkányi válaszüzeneteinek vizsgálatba történő bevonása bővítheti és árnyalhatja azt a képet, amelyet az alábbiakban láthatunk kirajzolódni. Az eredeti írásokat vagy másolataikat két közgyűjteményben őrzik, több fondban és állagban44 – emiatt is 42 Pozsony, 1830. december 17. MTA KIK Kt. Ms 4222/43. 43 HU MNL OL A 57-65.055. Közli: Áldásy Antal: A magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 1–8. Bp. 1904–1942. 8. 130–131. 44 Levelezésük egy része, elsősorban az 1820 és 1831 közötti időszakból, csak másolatban maradt fenn az Akadémia kézirattárában MTA KIK Kt. Ms 4222, 4228 és 4229 jelzetek alatt; eredeti Széchenyi-levelek, amelyek 1814 és 1820 között íródtak, szintén a kézirat-Századok_Széchenyi_Könyv.indb 17Századok_Széchenyi_Könyv.indb 17 2022. 11. 24. 11:24:242022. 11. 24. 11:24:24
