Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi és korának hazai viszonyai
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 131 tett ajánlat lényegét így foglalja össze: „Tudjátok mit, hűséges alattvalóim? Tartsunk össze, és faljuk fel a parasztokat”.35 Széchenyi tehát a lé tező, abszolutizmusát fel nem adó konzervatív monarchiát fogalmilag elválasztotta az általa helyeselt alkotmányos viszonyoktól, s helyette a liberális Angliát és alkotmányos szabadságintézményeit dicsérte. „Czirákynak, Eötvösnek36 – fogalmuk sincs, mi az alkotmány: nézeteik merőben monarchikusak.”– írja egy országgyűlési felszólalása után.37 Ezzel szem ben „Anglia alkotmánya olyan természetű, hogy a királynak csak jót mívelni van hatalma, rosszat egyáltalán nem tehet.”38 Az abszolutizmussal szemben érvel Metternichnek is: „Van Magyarországnak olyan alkotmánya, melyet a szokásos szóval alkotmányos monarchiának neveznek? Van, vagy nincs? Én úgy látom, van: mert a császár felesküdött rá. Miben áll azonban egy ilyen alkotmányos monarchia, és miben különbözik az abszolúttól? Főként abban, hogy egy alkotmányos királyságban az ország rendjeinek törvények alkotására, eltörlésére és értelmezésére a királlyal közösen van joguk. Egyszóval, hogy szabad belenézniük és beleszólniok.”39 A rendi társadalmi és az abszolutista politikai viszonyokkal szembeni bírálat az 1820-as években a legélesebb, fenntartásukra törekvés, azaz elvi konzervativizmus tehát éppen nem jellemzi Széchenyit, sőt még közvetlenül 1848 előtt is elhatárolja magát a konzervatívoktól: „[A]z, mit Magyarországban én kívánnék conserválni, ugy áll ahhoz, minek kitisztítása, reformálása és egészen ujra alkotása után sovárgok, mint legfeljebb 10:100-hoz”.40 Elégedetlensége egy-egy ponton már a húszas években – egyelőre még bizonytalan – változtatási igénnyé formálódik. Végiggondolt kész programmá az indítékok és szándékok az 1830-as évek elejére, főként 1832-re érnek, s a Stádium XII. törvényjavaslatában öltenek formát, 41 amelyek egyben a változtatás logikusan egymásra épülő fokozatait, stádiumait képezik. 35 SZIN 1826. február 13. 36 Itt nem Eötvös József báróról van szó, hanem nagyapjáról, Eötvös Ignác báró koronaőrről, aki királyi biztosként vállalt szerepet a megyei ellenállás megtörésében. 37 SZIN 1826. március 18 38 SZIN 1815. november 4. 39 SZIN 1825. november 12. 40 Politikai programm – Töredékek, 1847. Pest 1847. Az Előszó számozatlan 2. oldalán. 41 Orosz I.: Széchenyi és a jobbágykérdés i. m. 13–19. Értékelése: Gergely A.: Széchenyi i. m. 70–72., Csorba L.: Széchenyi i. m. 89. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 131Századok_Széchenyi_Könyv.indb 131 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
