Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi és korának hazai viszonyai
DOBSZAY TAMÁS 130 konfliktust is vállalt az udvarral: „A rendeknek [...] üzenete a felsőtáblán. Egy sereg szarházi dikaszteriális [kormányszéki, udvarpárti] hang. Én hosszan, jól beszéltem: Kegyet nem kérek, nincs rá szükségem, finom és tetszetős kifejezések által elveszítenénk az alkotmányt etc. A császár nem kegyet gyakorol, ha a magyar alkotmányt fenntartja, csak legszentebb kötelességét teljesíti etc. A nádor rendreutasított.”29 Az országgyűlés egy ké sőbbi szakaszában Liechtenstein herceggel szólalkozik össze, aki a király katonai erejére hivatkozva vitatja el az ország alkotmányos jogait. „De a császár elveheti önöktől az alkotmányt; önök nem állhatnak ellent a hadseregnek, én is bevonulok etc. Én: Nem tudunk ellenállni, az bizonyos, de lesznek emberek, kik elég bátrak azt mondani: Felséged az erősebb, de esküszegő, tirannus.” S ismét levonja a következtetést az uralkodói hatalom korlátlanságára törekvő udvarra vonatkozóan: „Mett[ernich] azt mondja, hogy a magyar alkotmánynak az az óriási hibája, hogy a király túlságosan korlátozva van! – Mindebből az abszolutizmust láthatjuk kikandikálni.”30 Utóbb a vele, a lojális Széchenyivel szemben is tanúsított bürokratikus és őszintétlen eljárást is kénytelen észrevételezni.31 Ha azt hinnénk, hogy a liberális reformellenzék mozgalmának jelentkezése megváltoztatta volna nézeteit, olvasnunk kell a későbbi bejegyzéseket is: „Metternich és társainak szisztémája: a legmélységesebb megvetést tanúsítni mindazok iránt, kik nem tartanak vakon ővelük.”32 Később is kénytelen újra meg újra érzékelni, hogy a birodalmi kormányzat kijátsz sza az ő törekvését, szándékait zátonyra akarják futtatni. Egy az aktahalmok között elfektetett emlékiratáról szólva jegyzi be: „Az egészből azt látom, hogy befogják a pofámat pour me paralyser [hogy megbénítsanak], ami végre sikerülni is fog nekik”.33 Széchenyi kapcsolatot érzékel a rendi társadalomszerkezet és a hatalmi viszonyok jellege között, s a rendiséget azért is utasítja el, mert alkalmat ad arra, hogy az udvar az egyes csoportokat egymás ellen fordítva, a társadalmat megosztva és meggyengítve éltesse tovább önkényuralmi törekvéseit. „Ausztria szisztémája 1790 óta: a mágnásokat, a nemeseket elaltatni, a nemességet és a parasztságot megosztani [...] és gyűlöltek bennünket teljes szívükből.”34 Az uralkodói kormányzat által a nemességnek 29 SZIN 1827. április 27. 30 SZIN 1826. február 13. 31 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 222., 229., 334. 32 SZIN 1832. július 30. 33 SZIN 1844. január 8. 34 SZIN 1826. január 12. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 130Századok_Széchenyi_Könyv.indb 130 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
