Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben
CSORBA LÁSZLÓ 84 lésnek tartjuk – amikor valaki csak azt hiszi, hogy összeesküvéssel találkozik, ám a valóságban nem ez a helyzet. Természetesen megvan annak az oka, miért hisznek az emberek mégis az ilyen elképzelésekben. Ezt is behatóan tárgyalja a téma ma már komoly magyar nyelvű szakirodalma,4 amely klasszikusának a sajnálatosan korán eltávozott, kiváló szociológus, Lakatos László Munkahipotézisek az összeesküvés-elméletek szociológiai elméle téhez című tanulmányát tekinti. 5 Az alábbiakban elsősorban Lakatos tipo lógiája alapján értelmezem azokat a nézeteket, amelyek nem fogadják el a „legnagyobb magyar” halálával kapcsolatosan a történelmi szakirodalomban manapság mérvadónak tekintett rekonstrukciót. Lakatos megközelítése azért is kellően érzékeny, mert nemcsak a spekuláció problémáit elemzi, hanem nyomatékkal figyelmeztet arra is, hogy a „hivatalos”, az „uralkodó” magyarázatok iránti kétely akár pozitív jelenség is lehet: a szabadságot korlátozó monopolhelyzetek iránti demokratikus kritikai attitűd megnyilvánulása.6 A végletes állásfoglalások kerülését tanácsolja az a megfontolás is, hogy az „elmélet” kifejezés tartalma korántsem egyértelmű: kontextustól függően használjuk a valóságot leíró legkomolyabb szellemi erőfeszítések (például az általános relativitáselmélet), illetve a felelőtlen okoskodások és fantáziajátékok (ez csak elmélet, nem a valóság!) megjelölésére.7 Lakatos ugyanakkor a magyarázandó és a magyarázó jelenség, továbbá a kettő közötti kapcsolat háromszögében olyan érzékeny értelmezési mezőt dolgozott ki, amelyben revelatív módon válik áttekinthetővé a „Széchenyi-konteó”8 szerkezete és mögöttes motívumvilága. 4 Az egész témakörbe általános bevezetést ad Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0 – Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció. Bp. 2021., Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek, összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése. Szerk. Povedák István, Hubbes László Attila. Szeged 2018.; az amerikai szakirodalomra lásd még Joseph E. Uscinski – Joseph M. Parent: American Conspiracy Theories. New York 2014., Michael Barkun: A Culture of Conspiracy, Apocalyptic Visions in Contemporary America. Berkeley 2003. 5 Lakatos László: Munkahipotézisek az összeesküvés-elméletek szociológiai elméletéhez. In: Írások Huszár Tibor 70. születésnapjára. Szerk. Iványi Erika, Solymosi Zsuzsa. Bp. 2000. 196–239. 6 Lakatos L.: Munkahipotézisek i. m. 231–232. 7 Uo. 212. 8 A „konteó” (konspirációs teó riák) magyar eredetű összetett szó, Tóth Tibor blogger, koráb ban rendőrnyomozó alkotása, lásd https://forbes.hu/legyel-jobb/nem-ismertem-olyan-konteost-az-elmult-tiz-evben-aki-rajott-volna-hogy-amit-gondolt-hulyeseg-interju-a-konteokonyvek-szerzojevel/, letöltés: 2022. febr. 26.; szómagyarázata szerint az összeesküvés-elméletek és a konteó között az a különbség, hogy ez utóbbi „játékosabb, intellektuálisabb megközelítése a dolognak [...] elemezzük egy-egy jelenség, esemény, halál-
