Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Előszó (Csukovits Enikő)
7 ELŐSZÓ Napjainkban az internetnek köszönhetően világszerte újra reneszánszukat élik a különböző összeesküvési teóriák. Noha a műfaj egyidős az emberiséggel, ezeknek az elméleteknek a virágzása, meggyökerezése vagy épp elburjánzása helytől, időtől, politikai környezettől függően jelentős különbséget mutathat – azok az emberek, csoportok, népek ugyanis, amelyek alapvetően elégedettek a helyzetükkel, kevésbé hajlamosak azon gondolkodni, hogyan befolyásolják az életüket különböző háttérhatalmak, titkos machinációk vagy épp a sorsuk, biztonságuk felett őrködni hivatott, de elnyomóként viselkedő állam apparátusának képviselői. A bizalmatlanság – és különösen a kollektív bizalmatlanság – a legjobb táptalaj az összeesküvési teóriák szárba szökkenésére. A magyar történelem fordulatai időről időre gondoskodtak erről a táptalajról. A hosszú török jelenlét, majd a pozitívan ritkán értékelt Habsburg-uralom elleni hol nyílt, hol lappangó ellenérzés szinte minden olyan jelenségre gyanakodva reagált, ahol a történtekkel kapcsolatban a legkisebb kétely is felmerülhetett, és a mindent leegyszerűsítő marxista ideológia évtizedei sem erősítették a közbizalmat. Váratlan és tisztázatlannak tűnő haláleset, politikailag elfogult, hirtelen és egyoldalú változás, irányított és hazug(nak látszó) hivatalos magyarázat vagy épp valaminek a feltűnő elhallgatása – mind-mind szinte tálcán kínálta a lehetőséget a teóriagyártásra. Az elméletek születésének is megvan a menetrendje. Teremtésükhöz a középpontba állított probléma mellett legalább annyira nélkülözhetetlen az új elméletet megalkotó szerző, aki sokszor nagy meggyőző erővel, de minimális szakmai hozzáértés nélkül, vagy épp a szakmai érvek tudatos figyelmen kívül hagyásával fejti ki mindent megmagyarázó, széles összefüggésbe ágyazó gondolatmenetét. Logikája fontos elemét képezi a nagy összefüggést eddig fel nem ismerők, a kérdésről mást gondolók tudásának lekicsinylése, sőt, akár a korábbi szerzők megbélyegzése is. A teóriák egy része azonnal, mintegy az események másnapján felüti a fejét, de akad olyan is, amelyik csak évszázadokkal később jelenik meg. Az elméletkészítéshez hasznos segítség, ha a kérdés legfontosabb forrásai eltűntek, de
