Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Ablonczy Balázs: Búcsúlevelek és dilemmák: Teleki Pál halála - Indokok
ABLONCZY BALÁZS 178 birodalomba, hogy ott katonai szolgálatot teljesítsen, de az állítólagos vallomás több helyen sem egyezik az ismert tényekkel (lövések száma, vagy az, hogy egy tárgyalóhelyiségben miért is van ágy, stb.), így elég nehéz komolyan venni. Ugyanakkor Stoffán blogbejegyzéseiben, írásaiban továbbra is népszerűsíti a gyilkosság gondolatát, amelyet szakértőként egy szűk körben terjesztett film vezérmotívumává is tett.32 Ezekből a művekből táplálkoznak azok a szívós legendák, amelyek a magyarországi politikai okkultizmus képviselőinek írásaiban rendre felbukkannak az orvosszakértői jelentést szintén aláíró Bakay Lajos orvosprofesszor szavahihetőségével, az állítólagos angol tervvel és Keitel látogatásával kapcsolatban. Számos esetben kimutatható, hogy a tömegkommunikációban megszólaltatott „szemtanúk” már a Zakar-féle kötet megfogalmazásait adják elő történeti igazságként, nem a saját emlékeiket. Ezenközben sem Teleki közvetlen családtagjai, sem az őt közelről ismerő politikusok, munkatársak, közéleti személyiségek nem cáfolták, hogy öngyilkos lett: sem Bethlen István, sem Horthy, sem Hóman Bálint, Kozma Miklós, de Incze Péter, Rónai András sem képviselt ilyen nézeteket.33 Nem merült fel Nürnbergben, nem merült fel róla bizonyíték a né met biztonsági szervek irataiban, a nemzetközi szakirodalomban, a korszak főszereplőinek vallomásaiban. Azok a kortársak, akik ennek lehetőségét felvetették (Zsitvay Tibor, Nagybaczoni Nagy Vilmos, Bethlen Béla, Kádár Gyula), nem álltak közel Telekihez, és jobbára másodkézből származó információkra támaszkodtak. Az elmúlt időszakban egy új mű jelent meg a könyvpiacon, amely – ha nem is állt ki a gyilkossági tézis mellett, de – a kaput legalábbis nyitva hagyta előttük. Nyári Gábor könyve jobbára eddig is ismert adatok, egy rosszul értelmezett, magánhagyatékból előkerült dokumentum, Zakar András könyve és egy, távgyógyító műsorokba való diagnózist felállító „pszichografológus” nyomán jut arra a következtetésre, hogy „nem kezelhetjük biztos tényként sem a gyilkosságot, sem az öngyilkosságot”.34 Eh hez egy vele készült interjúban azt is hozzátette, hogy „olyan sok a való-32 Magyar mertem lenni – Gróf Teleki Pál rejtélyes halála. (Dokumentumfilm, rendezte: Víg Sándor, 2019). 33 A család meglátásaira lásd Kubassek János: Gróf Teleki Pál utolsó napjai – Ahogyan veje, gróf Zichy Nándor látta. Napi Magyarország, 2000. március 4. 31.; Földesi Margit: A név mindig kötelez. Washingtoni találkozás Teleki Pál menyével, gróf Mikes Hannával. Magyar Nemzet, 2000. november 11. 23. 34 Nyári G.: A Sándor-palotától... i. m. 168. A könyvről szóló recenzióm: Ablonczy Balázs: Breviárium kételkedőknek. Kommentár 11. (2016) 3. sz. 109–116.