Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Veszprémy László: A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal? - Na és a győztesek?
A POZSONYI CSATA – AZ ELHALLGATOTT DIADAL? 15 sorban előadja, mint végeznek a magyarok a három csoportban országukba hatoló ellenséggel. Ez az előadás megtalálta az utat a mi történeteink be. Valósággal a csata lefolyásáról mit sem tudunk, csak az bizonyos, hogy a sereg java részével együtt odaveszett...”25 Mivel Marczali Henrik – a marcali rabbi fia – a budapesti egyetem első zsidó professzora volt, akadhatnának olyanok, akik akár még liberális ármányt is keresnének a háttérben. Ám a korszak katolikus, evangélikus és kálvinista történészei egybehangzóan megsemmisítő kritikával seperték le a korábbi történetírók romantikus légvárait. Inkább árnyalati különbségek fedezhetők fel, mint például a szintén zsidó Acsády Ignácnál, aki ugyan Bánhidához helyezi a csatát, de elismeri, hogy „tulajdonképpen ez a csata fejezi be a honfoglalást, mert csak ez a fényes diadal tüntette ki a magyarság igazi erejét s vette el jó időre német szomszédjának a kedvét attól, hogy új hazájából kiszorítani csak meg is kísérelje”.26 A magyar millenniumi ünnepségek idején, nem utolsósorban a tekintélyes tudós, Pauler Gyula szakvéleményének és nagy hatású műveinek nyomán a csatát a Kézai Simon krónikájában leírt – vélhetően fiktív – bánhidai csatával azonosították. Kézai szövegének fontossága aligha becsülhető le, hiszen ez az egyetlen olyan honfoglalás kori csata, amelyről – Anonymus krónikáján kívül – elbeszélő forrásaink megemlékeznek.27 Ér dekes, hogy míg a névtelen jegyző, Anonymus csatáit inkább mesésnek, addig a Kézai által leírtakat sokáig hitelesnek tartották, noha nyilvánvaló volt, hogy Kézai a Dunántúlon található római romok alapján dolgozott. Ennek emlékét egy, a Tanácsköztársasággal és a népi demokráciával is dacoló, folyamatosan a helyén maradó, olykor a koronáját elveszítő, hatalmas, 20,8 méter magas és 14,26 méter fesztávú turulmadár mindmáig hirdeti az M1-es autópálya mellett. Nem véletlenül – nyilván Ferenc József koronázásnak negyvenéves évfordulójára is tekintettel – 1907. július 6-án 25 Marczali Henrik: A vezérek kora és a királyság megalapítása. In: A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor I–X. Bp. 1895–1898. I. 144., 149., 166. 26 Acsády (Adler) Ignác: A magyar birodalom története a kútfők alapján a művelt közönség számára I–II. Bp. 1903. I. 50. Összefoglalóan lásd még Beáta Pintérová: Bitka pri Bratislave vo svetle slovenskej a maďarskej historiografie. In: Bitka pri Bratislave v roku 907 a jej význam pre vývoj stredného Podunajska: Zborník príspevkov z kolokvia: pri príležitosti 1100. výročia prvej písomnej zmienky o Bratislave: kolokvium sa uskutočnilo v Bratislave 19–20. júna 2007. Ed. Tatiana Štefanovičová, Drahoslav Hulínek. Bratislava 2008. 25–32. 27 Kézai múltszemléletére lásd Tóth Endre: A továbbélő ókor. In: Kép – Történelem. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Bp. 2000. 265–267.
