Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Révész Tamás: Katonák, akiket nem akartak látni - Hazatérés. Fegyelem vagy felbomlás?
RÉVÉSZ TAMÁS 154 tiltakozása nyomán egészen november 4-ig várni kellett, és többségük csak egy hónappal később érte el otthoni helyőrségeit.24 Fontos még tudni, hogy a fronthadsereg állományával összemérhető számú, majdnem 1,5 millió katona állomásozott különböző beosztásokban az Osztrák–Magyar Monarchia hátországában. Legnagyobb részük a katonai bürokrácia szerveihez, vagy a pótkeretekhez volt beosztva. Mindehhez jött még majdnem félmillió ember, akiket a háború alatt a hadigazdaság számára kulcsfontosságú gyárakba vezényeltek.25 A visszatérő katonák fegyelmével kapcsolatban szerencsére a rendelkezésünkre állnak a budapesti Hadügyminisztériumban 1918 novemberében elkészített összefoglaló statisztikák, amelyek a zárt szállítmányokban utazó katonák számáról tudósítanak. A zárt szállítmány a katonai terminológiában olyan vonatszerelvényt jelent, amelyben csak egy alakulathoz tartozó katonák, tisztjeik vezetése alatt utaznak. A budapesti minisztériumban rögzített adatok szerint november 7. és 25. között összesen 1,3 millió fegyveres vonult át a Magyar Királyság területén. Közülük mindössze 328 ezren utaztak zárt szállítmányokban, míg a fennmaradó csaknem egymillió katona egyedül, vagy kisebb csoportokban tért haza, sokuk az út egy részét vagy egészét gyalogosan megtéve.26 A fegyelmezett és fegyelmezetlen egységek hazatérése időben nem teljesen esett egybe. November első hetében több, egyedül vagy kisebb csoportokban utazó katonát regisztráltak, míg a hónap közepe felé egyre több alakulat érkezett meg tisztjei vezetése alatt. Az így, rendezetten utazók azonban még ekkor sem kerültek túlsúlyba a hazajövő katonák között.27 A fegyelmezett és fegyelmezetlen katonák közötti időbeni eltérést elsősorban az magyarázza, hogy a különböző frontvonalakon szolgáló alakulatok más-más ütemben bomlottak fel. A hátországban állomásozó egységeknél a szétesés a budapesti forradalom kitörése után szinte azonnal bekövetkezett. Hatos Pál adatai szerint az otthon szolgáló csapatok létszáma november első hetében 50–90%-al csökkent.28 A gyors felbomlás nemcsak 24 Maximilian Polatschek: Österreichisch-ungarische Truppen an der Westfront 1914–1918. Doktori disszertáció. 1974. 132–33. 25 Plaschka, R. G. – Haselsteiner, H. – Suppan, A.: Innere Front i. m. I. 44–45. 26 HL. P.d.f. B/4. d. 3635/85. 888. Verena Moritz – Hannes Leidinger: Zwischen Nutzen und Bedrohung: die russischen Kriegsgefangenen in Österreich (1914–1921). Bernard & Graefe, Bonn 2005. 278–279., 283.; Nagyjából hasonló számokat ad meg Hajdu Tiborra hivatkozva Hatos Pál is. Hatos P.: Az elátkozott köztársaság i. m. 200–201. 27 HL. P.d.f. B/8. d. 3900. 12–27. és 3901. 28–40. 28 Hatos P.: Az elátkozott köztársaság i. m. 186.
