Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Révész Tamás: Katonák, akiket nem akartak látni - A központi hatalmak helyzete 1918-ban

RÉVÉSZ TAMÁS 148 A központi hatalmak helyzete 1918-ban Első pillantásra a központi hatalmak és ezen belül az Osztrák–Magyar Monarchia katonai helyzete 1918 őszén igencsak kedvezőnek tűnhetett. Az 1914-ben a Balkánon elsőként hadba lépő Szerbiát már évekkel koráb­ban teljesen megszállták, míg Románia és Oroszország az 1916 és 1917 során elszenvedett súlyos vereségek hatására kénytelen volt békét kérni. Az 1917. október végén meginduló caporettói offenzíva az olasz hadseregre is súlyos csapást mért, az osztrák–magyar csapatok egészen a Piave folyó­ig nyomultak előre. Ezalatt a legfontosabb hadszíntéren, a nyugati fronton 1917 során megindított francia–angol offenzívák ismételten kudarcot val­lottak, így a német hadsereg továbbra is mélyen Franciaországban állo­másozhatott. Az USA ugyan ez év áprilisában belépett a háborúba, de en­nek közvetlen hatásai ekkor még alig voltak érzékelhetőek. A központi hatalmak azonban csak látszólag álltak nyerésre. A Mo­narchia hátországában különösen a közellátás és a közbiztonsági helyzet romlott egyre gyorsuló ütemben. 1918 elejére az élelmiszerhiány szinte mindenhol – de különösen az alpesi tartományok nagyvárosaiban – kriti­kussá vált.3 A Lajtántúlhoz képest a Magyar Királyságban a helyzet némi­leg jobbnak bizonyult, de az ellátási nehézségek nyomán a középosztály egyre inkább elszegényedett, ami komoly társadalmi konfliktusokhoz ve­zetett. A Habsburg hatóságok bénultsága ráadásul sok helyen kiélezte a már korábban is meglévő nemzetiségi ellentéteket, és meggyengítette a birodalmi intézményekbe vetett bizalmat is. A háború végére a Monar­chia számos tartományában mindennapossá váltak az éhséglázadások és az állami tisztviselők elleni támadások.4 1918 januárjában ráadásul egy minden korábbinál nagyobb sztrájkhullám söpört végig a birodalmon. Az 3 Alexander Watson: Ring of Steel: Germany and Austria-Hungary at War, 1914–1918. London 2014. 539. 4 Rudolf Kučera: Rationed Life: Science, Everyday Life and Working-Class Politics in the Bohemian Lands, 1914–1918. New York – Oxford 2016. 12–56.; Maureen Healy: Vienna and the Fall of the Habsburg Empire: Total War and Everyday Life in World War I. Cambridge 2007. 301.; A középosztályban kialakuló konfliktusoktól lásd Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban: középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világhá­ború Magyarországán. Bp. 2008.

Next

/
Oldalképek
Tartalom