Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Párbaj önmagával – Teleki László öngyilkossága
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA 144 Tisza László ominózus május 8-i levelében olvashatunk: „Tegnap előttünk úgy nyilatkozott, hogy mielőtt kész lesz új szállása, hová most akart átköltözni, ő nem él többé.” De visszatérve a búcsúlevél írására: a helyszínelők május 8-án, Teleki halála után szobájában nem találtak búcsúlevelet. Ha volt, ha Teleki László írt volna, akkor a család az(oka)t eltüntette. Például, ha egy olyat vetett volna papírra, mint Teleki Pál Horthynak, csak éppen ő Tisza Kálmánnak, vagy párttársainak, akkor azt el kellett tüntetni. Több mint valószínű azonban – mivel a döntés után minél gyorsabban végezni akarhatott magával –, hogy Teleki László nem írt búcsúlevelet. Sokáig úgy tűnt, hogy mégis fennmaradt egy, amelyet a Teleki család gyömrői levéltárának levéltárosa, Iványi Béla (1873–1964) közölt 1931-ben.90 Erről a keltezetlen búcsúlevélről azonban Szabad György meggyőző érveléssel megállapította, hogy korábban írhatta Teleki.91 Ha így is van, és nem lehet bizonyítéka e forrás Teleki László öngyilkosságának, akkor is jelzi, hogy a múltban már egyszer (?) komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy végez magával. Viszont Iványi Bélával kapcsolatosan még egy fontos forrásra felhívnám a figyelmet, ez pedig éppen a Telekiek egykori levéltárosának november 20-i levele Óvári-Avary Károlyhoz, akinek többek közt azt írta teljes határozottsággal, hogy „T. László nem politikai okokból lett öngyilkos.”92 Nem tudjuk, hogy Iványi milyen más írásos vagy szóbeli plusz információval rendelkezett, lehet, hogy csak az általa először publikált búcsúlevélből gondolta ezt. Sajnos mivel a család Gyömrőn őrzött levéltárának jelentős része a II. világháború alatt elpusztult, nem tudhatjuk, hogy volt-e ezzel kapcsolatos olyan irat vagy irategyüttes, amely nem került nyilvánosságra, de Teleki László tragédiájára vonatkozna. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a Tisza család levéltára is szinte teljesen elégett 1945-ben, bár kétséges, hogy például ott lettek volna ad acta lerakva a Teleki-halálesettel kapcsolatos levelek, iratok. A búcsúlevél tehát keltezetlen, és nehéz lenne megfejteni, hogy pontosan mikor írhatta Teleki. Szabad György szerint egyes részletei miatt az 1840-es évekre tehető inkább, és semmiképpen nem 1861-re.93 Azonban érveit elfogadva is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy néhány hónappal 90 Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. Szeged 1931. 435. 91 Szabad Gy.: Miért halt meg i. m. 36–38. 92 Óvári-Avary K.: Gr. Teleki László i. m. p. n. – Hogy pontosan miről tudott Iványi, nem ismeretes, levéltári forrás nem áll rendelkezésünkre ennek alátámasztására. 93 Szabad Gy.: Miért halt meg i. m. 38.
