Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Párbaj önmagával – Teleki László öngyilkossága
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 135 is.”68 Ez a vélemény valójában ellentmond annak, amit Lukács Teleki jel leméről olyan részletesen előadott említett emlékbeszédében. Teleki ugyanis nem képviselt volna mást, mint ami meggyőződése volt, és ezt bizonyítja fennmaradt beszédtöredéke is, ami megegyezett a korábban vallottakkal, a megelőzően adott úgynevezett abonyi programjával. Mellesleg azt sem szabad elfelejteni, hogy Lukács a Felirati Párt képviselőjeként politizált. Ez nyilván erősen befolyásolta Teleki tragédiájának fent említett saját értelmezését. Hasonlóan látta Kálóczy Lajos (1819–1898), Teleki párttársa, aki a következőket írta a Deák 1861–1866 közötti beszédeit kötetbe szerkesztő Kónyi Manó kérdésére (hogy miképpen győzött a felirat): „Teleki mindinkább belátta, hogy amit ő forma kérdésnek mondott s a mivel tiszta jellemét akarta az ország előtt igazolni, minthogy – óhaja ellenére – többséget nyert, az országra káros leend, szóval, hogy »hamis politikát« csinált. Ezen időtől kezdve ingerültsége napról-napra fokozódott. Ehhez hozzájárult, hogy az országból egyesek és küldöttségek tömegesen látogatták, s ő, ki éjfél után két óra felé szokott lefeküdni, mindenkit fogadott, mégpedig gyakran reggel már 7 óra előtt, minthogy a provinciából jövő tisztelgők rendesen korán szoktak ébredni. Teleki áprilisban nagyon keveset aludt, folyton magával harczban volt, s a legnagyobb izgatottság vett rajta erőt. Állításomat, hogy meg volt győződve, hogy hamis politikát csinált, legjobban igazolja az, hogy az országgyűlés első felszólalása iránti tárgyalás napját elhalasztatta s önmagával való meghasonlása következtében beszédét, amelyen dolgozott, sem volt képes befejezni. Ily előzmények után következett be a május 8-diki katastrópha.”69 Kálóczy véleményét sem tudjuk azonban függetlenül kezelni attól, hogy ő volt az egyik a Határozati Párt tagjai közül, aki komoly szervező szerepet játszott abban, hogy a Fölirat kapja meg aztán a többséget 70 (11. kép). És még egy nagyon fontos forrást tartunk szükségesnek itt idézni, Kálóczyhoz hasonlóan, egy határozati párti képviselő, Máriássy Béla munkájából (1824–1897), melyben ő úgy emlékezik, hogy a két pártvezér egyhangú döntésre törekedett, ezért próbálták egymást meggyőzni. Tehát Teleki és Deák tárgyalást folytattak, és a párt egyes tagjai is folyamatosan egyez-68 Lásd Lukács M.: Emlékbeszéd i. m., vö. Szabad Gy.: Miért halt meg i. m. 50. – Szabad György a Teleki öngyilkosságának okát csak Telekiben magában látókat felelősség-áthárí tóknak nevezi, köztük is leghatásosabban érvelőként ír Lukács Móricról, illetve véleményé ről (uo. 47.). Ennek mentén a legnagyobb felelősség-áthárítónak Tisza Kálmánt mondhatjuk. 69 Deák Ferencz beszédei 1861–1866. Szerk. Kónyi Manó. 2. kiadás. Bp. 1903. 103. 70 Uo. 104–106.
