Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók

DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA 132 Teleki László Gyula nevű unokaöccse volt, és nem Thury Mihály, nem a (feltételezett) gyilkos. A kötet végén mindenesetre eljön, aminek jönnie kell: a nagy leleple­zés (a szabadkőművesek titkos páholyának szigorúan titkos tanácstermé­ben), amikor kiderül, hogy mindhárom Teleki és a Tiszák is – akik a Szer­vita téri palotában laktak – tudták, hogy nem öngyilkosság, hanem gyil­kosság történt. A megbízó az udvar volt, a családtagok pedig azzal véde­keznek, hogy ők csak arról tudtak, hogy Thury (a gyilkos) majd meggyőzi Teleki Lászlót, hogy lépjen vissza határozati javaslatától, ha már ők (Tele­ki Domokos és Tisza Kálmán) nem tudták ezt nála elérni. Az összeeskü­vésben tehát mindenki benne volt: a gyilkosságnak ugyan nem ők voltak a megrendelői, de eltussolásában aztán részt vettek, hogy annak hírére ne törjön ki forradalom, felfordulás, mert szerintük máskülönben ez bekövet­kezett volna.64 A Teleki László halála kapcsán született konteók közt Bartal Tamás könyve az egyetlen, amely felteszi azt a kérdést, amelyet fel kell egy ilyen esetben tenni, hiszen ez minden bűncselekmény gyanújánál a nyomozás első kérdése: Cui prodest? Kinek az érdeke? Illetve kinek használ, kinek előnyös? Bartal sora veszi a bécsi udvart, a Felirati Pártot, végül saját pártjának vezetőire mutat egyértelműen.65 Az előző kettőnek valóban nem állt érdekében Telekit eltenni láb alól. Igazából a közvéleménynél, mint láttuk, csak a bécsi udvar esett e gyanúba. Egy újabb mártír azonban nem hiányzott Bécsnek, és a gyilkosság nyomán minden bizonnyal keletkező forrongó helyzet sem (fentebb utaltunk Forinyák Géza halála kapcsán erre). És mint végül kiderült, az uralkodó számára a deáki felirat sem volt elfogadható. A Határozati Párt vezetőiről, Teleki rokonairól pedig nem fel­tételezhető, hogy ehhez az eszközhöz nyúltak volna. Hiszen ennek követ­kezményei számukra is éppúgy beláthatatlanok voltak, mint az Udvar számára. És egy ilyenféle, viszonylag több embert igénylő összeesküvés 64 Bartal T.: Lámpavas és a mindent i. m. 210–226. 65 Bartal T.: Lámpavas és a mindent i. m. 136–138. – A Teleki-helyszínelésre, illetve -halál­esetre vonatkozóan további kriminalisztikai alapkérdéseket lásd Anti Csaba – Bozó Csaba – Gárdonyi Gergely – Hegyi István – Kosztya Sándor: Teleki-helyszínelés a korabe ­li dokumentumok tükrében. In: Pesti helyszínelők 1861. Teleki László az országgyűlés halottja. Szerk. Debreczeni-Droppán Béla. Bp. 2011. 45. – 2011-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Teleki László halálának 150. évfordulóján időszaki kiállítást rendezett, mely­nek keretében rendőrségi szakértők újravizsgálták az 1861-es helyszínelést, ezzel kap­csolatosan kisfilmet is forgattak, amelyet a 2017-ben megjelent reprezentatív Teleki-kötet CD-mellékleteként publikáltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom