Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)

Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók

DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA

126

zik a jegyzőkönyvek alaposabb, „a mai kriminalista szemével történő” átnézésére. (Hogy kit vonhatott be vizsgálódásába, azt nem tudni, mindenesetre Teleki szobájának helyszínrajzát is megadja.) Amit 1965-ben megjelent tanulmányában még nem vetett fel – Teleki Domokos Zsiga nevű szolgájának hajnalban való távozása Gyömrőre –, az most fontos, új és hangsúlyos részletté válik. Érthetetlennek tartja a szerző, hogy miért a Telekiek Pest megyei birtokára küldték orvosságért a szolgát, ha a városban, a közelben is volt patika. Ezután arra utal Hatos, hogy a gyilkos még kapuzárás előtt besurrant, elbújt a házban, majd az éjszaka folyamán vagy reggel a nyitott kapun át is távozhatott. Ennél a teóriánál megjegyzi, hogy sem a hajnalban távozó inas küldetését, sem „a rejtélyes fiakker utasának” létezését nem vizsgálták.50

Az erre a momentumra vonatkozó leve

let Horváth Zoltán közli nagy Teleki-művének forráskötetében, 1964-ben. Pontosabban Joseph Worafka pesti rendőrtanácsos a tragédia után két 50 Uo. 8. Hatos Géza aztán Teleki Pál öngyilkosságát is megkérdőjelezte, lásd: Hatos Géza: Kérdőjelek, lehetőségek. (Újabb adatok Teleki haláláról). In: História 4. (1982) 1. sz. 8–9.; Uő: Teleki Pál búcsúlevelei. In: Kortárs 26. (1982) 9. sz. 1447–1450.

8. A Teleki-haláleset kriminalisztikai elemzése. Előadás a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, 2012. április 24. (Anti Csaba rendőr alezredes rátartja a fegyvert az ülő célpontra, e tanulmány szerzőjére)