Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA 124 ágyon) hevert. Domokos szerint a lövés iránya is arra enged következtetni, hogy „idegen személy fogta a fegyvert”.42 Teleki László halálesetének első részletesebb, a vizsgálati jegyzőkönyvek mellett számos más forrást is felhasználó elemzését Hatos Géza, az MTA levéltári munkatársa adta közre 1965-ben az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményeiben.43 Hatos idézi az emigráció egyik vezetőjé nek, a Telekihez is közelálló Jósika Miklósnak Kossuthhoz írt, 1861. május 9-i levelét, amelyben a levélíró hihetetlennek tartja, hogy „Teleki épen azon napnak hajnalán ölte volna meg magát, melynek folytában a Deák Ferencz tudományára nézve hatni akart, s az által magát előttünk az emigratio előtt is mint változhatlan elvűként kitüntetni”. Majd kimondja véleményét: „Én nem hiszem! Meggyilkolták!”44 Hatos ezután idézi Jósika ugyancsak Kossuthhoz intézett, öt nappal későbbi levelét is, amelyben már feldolgozza azt az öt levelet is, amelyet időközben Magyarországról kapott. Ezek alapján Teleki halálának körülményeit gyanúsnak tartja: nem írt se rokonának, se barátjának búcsúlevelet, másnapi beszédén dolgozott, és a lövést senki nem hallotta. (Az is olvasható e levélben, hogy Teleki Gyula éjjeli 11 és 12 között írás közben találta asztalánál. Ezzel kapcsolatosan már megjegyeztük, hogy Teleki Gyula tanúvallomásában az szerepel, hogy utoljára este 7 óra után beszélt a nagybátyjával. A tanúvallomások alapján az utolsó látogató Tisza Kálmán volt.) Jósika szerint Teleki szobájába valaki belopakodhatott, s őt írás közben lelőhette. Hatos tanulmányát a két említett Jósika-levél citálásával kezdi, majd megállapítja, hogy azok igen fontos szempontokat tartalmaznak. Ezek 42 Esztergomi László: „Pesten agyonlőve találtatott”. Pótoljuk az évszázados mulasztást. In: Magyar Hírlap, 3. (1970) május 18. 137. sz. 4. – Érdekes egybeesés, hogy az Orvostörténeti Könyvtárban kutatva találta meg Domokos a szemlejegyzőkönyvet és az, hogy a könyvtár közleményeiben jelent meg 1965-ben Hatos Géza a következőkben ismertetésre kerülő Teleki-dolgozata. 43 Hatos Géza: Teleki László halálának körülményei. In: Communicationes Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 36. (1965) 49–65. – Hatos Géza közölte először a vizsgálati anyagot (55–65.), de csak részben, mert a tizenegy dokumentumból végül háromnak csak a kivonatát adta közre, Fitscher Erzsébet tanúvallomását és a Molnár János által írt – a tealevelek vizsgálatáról szóló – jegyzőkönyvet pedig nem publikálta. Emellett a közölt források is bővelkednek átírási hibákban, lásd erre: Teleki László halála után i. m. 316. – A vizsgálati dokumentáció teljes közlése is itt található: uo. 317–328. Hatos egyébként elsőként tanulmányozhatta a vizsgálati anyagot, nem sokkal azután, hogy az bekerült a levéltárba. Lásd saját, erre vonatkozó levelét: Mi történt Teleki halálának irataival? In: Ország-Világ 15. (1971) augusztus 25. 34. sz. 26. 44 Hatos G.: Teleki László halálának i. m. 50.
