Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Csorba László: Széchenyi haláláról – összeesküvés-elméleti megközelítésben - Összegzés: agytorna vagy hitvallás
CSORBA LÁSZLÓ 102 csoport, amellyel szemben egykor az előítéletes indulatok fölhorgadtak. Ám a figyelmeztetés mégsem haszontalan, mert a konteó gyűlöletpotenciálját nem nehéz behelyettesítéssel a már nem létező Habsburg-hívekről éppenséggel a konteó ellenfeleire átfókuszálni! Lakatos László az összeesküvés-elméletek egyik jó közelítésű ellenpróbájának tekinti annak – nyilván „Occam borotvája” ihlette – vizsgálatát, miszerint „mindig érdemes megfontolni, hogy vannak-e alternatív (tudományos) magyarázatok, amelyek a szóban forgó [...] jelenséget, folyamatot kielégítőbben tudják magyarázni. Ha vannak ilyenek, akkor okunk lehet azt gondolni, hogy vélt összeesküvéssel állunk szemben; ennél többet azonban pusztán az alternatív (tudományos) magyarázat megléte alapján nem mondhatunk.”53 Úgy véljük, miként korábban utaltunk rá, ilyen egy szerűbb, logikusabb alternatív magyarázat lehet Széchenyi elhallgattatására a gyilkosság helyett az állami tébolydába való átszállíttatás egykor szintén ténylegesen fönnálló lehetősége. A szociológus többféle kategorizálásra is javaslatot tesz. A kétosztatú kategorizálás szerint kicsi és (túl) nagy összeesküvésekről beszélhetünk, vagyis a lokális és a globális szintet hasonlítjuk össze, melyben a vizsgált konteó egyértelműen a lokális (és így a kevésbé irracionális) elképzelések csoportjába tartozik.54 Fölveti egy négyelemes tipológia alkalmazását is (1. elmélet valódi összeesküvésről, 2. spekuláció valódi összeesküvésről, 3. elmélet vélt összeesküvésről, 4. spekuláció vélt összeesküvésről), melyben a „Széchenyi-konteó” – megítélésem szerint – a 3. kategóriába illeszkedhet.55 A gróf elleni császári összeesküvés eszerint nem teljesen légből kapott ötlet, valamiképp nyilván beletartozhatna a korabeli valóságba, ha netán kiderülne, hogy igaz – csak éppen nincsen rá semmilyen valódi történelmi bizonyíték. Nagyon is érvényes viszont Lakatos pontos megfigyelése: „[a] racionális spekulációk leggyakoribb hibája az, hogy az összeesküvés puszta lehetőségéből túl gyorsan és túl magabiztosan következtetnek az összeesküvés tényleges meglétére és sikeres működésére. [...] Itt laikus, de nem elvileg hibás magyarázatkísérletekkel van dolgunk, amelyek csak azért nem számítanak tudományos magyarázatnak, mert az elmélet egy vagy több elemét nem tudják bizonyítani. [...] A racionális spekuláció kategóriájába tartozó összeesküvés-elméletek legközelebbi rokonai [...] az 53 Ez a fontos gondolat csupán az írás online változatában szerepel, lásd http://lakatos.free. fr/Kutatas/page33/files/page33_2.html, letöltés: 2022. febr. 26. 54 Lakatos L.: Munkahipotézisek i. m. 219. 55 Uo. 213.
